Hatályba lépés időpontja 2018. szeptember 1-től érvényes

 

 

Váci Petőfi Sándor Általános Iskola

2600 Vác, Deákvári főtér 5.

 

Váci Petőfi Sándor Általános Iskola Püspökszilágyi Telephelye

2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13.

 

 

 

OM azonosító: 037735

 

 

 

 

 

ISKOLAI HÁZIREND

 

 

2018.

Tartalomjegyzék:

 

 

A házirend célja és feladata   3. oldal

A házirend hatálya   3. oldal

Az intézmény adatai 4. oldal

A házirend  nyilvánossága   5. oldal

A tanulói jogok és kötelességek szabályai 5. oldal

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai 5. oldal

Tanulói jogok gyakorlása   6. oldal

A tanulók jogai                                                                                    6. oldal

A tanulók kötelességei                                                                          7. oldal

A szülői jogok és kötelességek szabályai                                                                                 9. oldal

Iskolai diákönkormányzat                                                                     9. oldal

Iskolai diákközgyűlés                                                                             10. oldal   

Iskolánkban választható tantárgyak, területek   10. oldal

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata                                   11. oldal

A vizsgaszabályzat célja                                                                     11. oldal

Általános szabályok                                                                                                              12. oldal

Osztályozó vizsga                                                                                                                12. oldal

Különbözeti vizsga                                                                                                               13. oldal

Javító vizsga                                                                                                                        13. oldal

Pótló vizsga                                                                                                                         13. oldal

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga szabályai                                                             14. oldal

A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei                                                                    14. oldal

Az írásbeli vizsgák általános szabályai                                                                                  14. oldal

Szóbeli vizsgák általános szabályai                                                                                       15. oldal

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje                                          15. oldal

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről 16. oldal

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 17. oldal

A tankönyvtámogatás rendje   17. oldal

Az étkezési támogatás rendje   17. oldal

Az iskola munkarendje   18. oldal

Tanórán kívüli foglalkozások rendje, és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai 19. oldal

Az iskola működési rendje   19. oldal

A hetesek feladatai 21. oldal

Az ügyeletesek feladatai 22. oldal

A tanulók jutalmazásának formái és rendje   22. oldal

A tanulók büntetésének elvei és formái                                                                                  23. oldal

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések                                                        24. oldal

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai                                   24. oldal

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi munkájáról 25. oldal

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok   26. oldal

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása   26. oldal

Házirend a napközi otthonban   27. oldal

A tanulószoba házirendje   28. oldal

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok   28. oldal

Számítógéppel felszerelt terem használatára vonatkozó szabályok          30. oldal

Az intézmény óvó- védő előírásai 31. oldal

Az esetlegesen bekövetkező baleset esetén a pedagógus teendőinek sorrendje                          32. oldal

Az intézmény egészségvédelmi szabályai                                                                              33. oldal

A Petőfi Sándor Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása                             34. oldal

 

 

 

HÁZIREND

 

 

Amely a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint tagintézménye tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

 

 

A házirend célja és feladata

 

1.        A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.        A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

 

                     Ezen házirend:

·       az Emberi Erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) szóló EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről

·       és a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

·       a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

·       az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült.

 

 

A házirend jogforrás, amelynek megszegése jogsértésnek minősül.

 

 

A házirend hatálya

 

  1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4.   A házirend a jóváhagyást követően  lép hatályba.   Felülvizsgálata az új jogszabályoknak, az EMMI rendeletének megfelelően megtörtént.

 

 

A házirend módosítását ettől eltérő időpontban is kezdeményezheti az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók vagy a szülők nagyobb csoportja.


Az intézmény adatai:

 

 

Az intézmény neve:                                     Petőfi Sándor Általános Iskola

 

Az intézmény székhelye:                             2600 Vác, Deákvári főtér 5.

 

Tagintézmény neve, székhelye:                  Petőfi Sándor Általános Iskola
Móra Ferenc Tagiskolája
(2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13.)

 

Az intézmény fenntartója:                            Klebersberg Intézményfenntartó Központ
Váci Tankerülete

 

Az intézmény működtetője:                        Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Székhelye:                                                   2600 Vác Március 15. tér 11.

 

Az intézmény típusa:                                   általános iskola

 

Az intézmény tevékenysége:                       általános iskolai tanulók nappali rendszerű

                                                                     nevelése-oktatása (1-8.évfolyam)

 

OM azonosító:                                             037735

 

e-mail cím:                                                   petofi-vac@vnet.hu

 

internetes  honlap:                                       www.petofi.vac.hu

 

 

 

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

 

 

hosszú bélyegző:

 

 

körbélyegző.

 

 

 

 

 

 

 

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, írásbeli megbízással az iskolatitkár, esetenként az intézmény megbízott alkalmazottja.


A házirend nyilvánossága

 

1.        A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, az iskola valamennyi alkalmazottjának) meg kell ismernie.

2.        A házirend egy – egy példánya megtekinthető  = az iskola irattárában

                                                                                    = az iskola könyvtárában

                                                                                    = az iskola nevelői szobájában

                                                                                    = az iskola igazgatójánál

                                                                                    = az iskola igazgatóhelyetteseinél

                                                                                    =a diákönkormányzatot segítő ped.nál

                                                                                    = az osztályfőnököknél

                                                                                    = az iskola szülői szervezet

                                                                                        vezetőjénél

                                                                                    = az iskola honlapján.

3.        Az iskola házirendjének egy példányát – a közoktatási törvénynek megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4.        Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:                                                       = a tanulókat osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőket szülői értekezleten.

5.        A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük :

                                                                                    = a tanulókkal osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőkkel szülői értekezleten.

6.        A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján, vagy – ettől eltérő – előre egyeztetett időpontban.

7.        A házirend tanulókra vonatkozó kivonatos részét minden tanteremben ki kell függeszteni.

 

 

A tanulói jogok és kötelességek szabályai

 

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai

 

A Köznevelési törvény 48.§ (1) értelmében az iskola, a tanulói tevékenységek megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhat létre, és működését a nevelőtestület segíti.

 

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésüknek megfelelően diákköröket szervez az intézmény. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

 

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az adott tanévet megelőző tanév végéig az iskola igazgatójánál a tanuló, a szülő, nevelő, a diákönkormányzat képviselője, a szülői szervezet vezetősége.

 

3. A javasolt diákkörök létrehozásáról a lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás és az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

 

4. A diákkörökbe a tanulóknak év elején kell jelentkezniük, a munkájukban a tanév végéig részt kell venniük.

Tanulói jogok gyakorlása

 

     1.         Az iskolába beiratkozott tanulók a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja, az iskolai tanév megkezdésétől a Nemzeti Köznevelési törvény 45.§ 1-3. pontjaiban meghatározott és a 46. § lévő jogok alapján.

     2.         Sérelem esetén a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az intézmény vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

     3.         A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola a szükséges feltételt biztosítja.

 

-      Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.

-      A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.

-      A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működés feltételeit.

 

 

A tanulók jogai

 

Minden tanuló használhatja tanulmányi munkájához az iskola tulajdonát képező eszközöket, az intézmény létesítményeit.

 

·       Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 630-tól este 2000-ig van nyitva.

·       Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény ettől eltérő időpontban is nyitva tartható (szombat-vasárnap).

·       Joga van igénybe venni az iskola konyhája által biztosított napi háromszori étkezést.

 

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 16.§ (3) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók részére szünetet biztosítunk.                                        

 

1.     Részt vehet a tanulószobai, napközi otthoni és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon és az iskolai rendezvényeken. A foglalkozásokra felvett tanuló tanév közben csak nyomós indok esetén maradhat ki a szülő írásbeli kérésére. A napközibe és a tanulószobába jelentkező tanulókat az iskola lehetőségeihez mérten felveszi. Túljelentkezés esetén az dönt, hogy a tanuló otthoni felügyelete megoldható-e.

 

2.     A tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az óra zavartalansága érdekében kulturáltan és az órát tartó pedagógus által irányított keretek között élhet.

 

3.     Személyes adatainak nyilvántartásáról az osztályfőnök segítségével győződhet meg, illetve kérheti az adatok helyesbítését. A tanulók személyes adatainak kiadása csak hivatalos helyről érkező megkeresés esetén teljesíthető.

 

4.     Joguk van a rendszeres tájékoztatáshoz tanulmányaikkal, az iskola működésének rendjével, jogaik gyakorlásával kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tájékoztatást osztályfőnöki órákon, iskolarádión keresztül, hirdetőtáblán, faliújságon, illetve az osztály diákönkormányzati tisztségviselőin keresztül kapják meg a tanulók.

 

5.     Joguk van megismerni az őket érintő iskolai dokumentumokat (Házirend, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó rendelkezéseit). Ezen dokumentumok az iskola könyvtárában, valamint a tanári szobában, az iskola honlapján hozzáférhetők. A tanulók az osztályfőnöktől kérhetnek segítséget a dokumentumok megismeréséhez.

 

6.     Minden tanulónak joga van az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Az iskolai fogászati és egyéb egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni. A szülő a kezelések alól előzetesen, írásban mentességet kérhet gyermeke számára. Az iskola az iskolaorvossal és iskolavédőnőkkel történt egyeztetés alapján biztosítja a vizsgálatok megszervezését és a felügyeletet.

 

7.     A tanulóknak az igazgató és a pedagógusok fogadóóráin joguk van szüleikkel együtt megjelenni.

 

8.     Azokon az iskolai rendezvényeken, ahol minden tanuló nem jelenhet meg, a közösségnek joga van tagjaiból küldötteket választani.

 

9.     Az iskolai rendezvények szereplői és szervezői lehetnek.

 

10.  A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók az osztályfőnökök irányításával megválasztják a tanulói ügyeleteseket. Az ügyeletes tanulók az ügyeletes nevelőkkel együtt biztosítják a rendet, fegyelmet.

 

11.  Választhatnak a választható tantárgyak és foglalkozások közül.

 

12.  Joguk van tankötelezettségüknek rendes-, vagy magántanulóként is eleget tenni. A szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemmel kérheti, hogy gyermeke magántanulóként tegyen eleget tankötelezettségének. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgára történő felkészítése a szülő feladata és felelőssége.

 

13.  Joguk van megfelelő szakvélemény birtokában kérni valamely tantárgy vagy tantárgyak tanulása vagy értékelése alóli mentességüket. Ezt a szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelemmel igényelheti.  A vizsgálatra a tanulót a szülő viszi el.

 

 

A tanulók kötelességei

 

1.     Minden tanuló köteles legjobb tudása és képessége szerint tanulni, iskolai feladatainak eleget tenni.

 

2.     Köteles tiszteletet és megbecsülést tanúsítani a felnőttekkel, az iskola egyéb dolgozóival, tanáraival, szüleivel és tanulótársaival szemben.

 

3.     Köteles betartani az iskola házirendjét és működési rendjét, baleset és tűzvédelmi szabályait.

 

4.     Köteles az iskolába a tanítás kezdete előtt legkésőbb 10 perccel érkezni, a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedni, az órai munkába érdemben bekapcsolódni. Az órai munka megtagadása fegyelmi vétségnek minősül.

 

5.     Az iskola helyiségeit és felszereléseit csak nevelői felügyelettel használhatja.

 

6.     Tűz, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén köteles a levonulási terv szerint fegyelmezetten az előírásoknak megfelelően viselkedni.

 

7.     Ha balesetet, illetve más veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul köteles azt jelenteni az ügyeletes nevelőnek, vagy a titkárságon.

 

8.     Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota engedi – ha rosszul érzi magát, vagy megsérült.

 

9.     Minden tanuló köteles megőrizni az iskola és környezete tisztaságát, rendjét.

 

10.  Becsülje meg iskola, saját és társai személyi tulajdonát, felszereléseit. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

 

11.  Köteles a szükséges taneszközökről gondoskodni, azokat megbecsülni. Minden más, az iskolai élettel, a tanulással nem összefüggő eszközt az iskolába hozni tilos. Balesetveszélyes ékszerek viselése nem megengedett. Az iskolai feladatokkal nem összefüggő felszerelésekért és értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

 

12.  Mobiltelefon és egyéb hanghordozó, hang és képrögzítő eszközök használata tanítási idő alatt és a szünetekben tilos. Vétség esetén a pedagógus elveszi, és tanítás után adhatja vissza.

 

13.  Súlyosabb vétség esetén csak a szülőnek adható át.

 

14.  Az alsó és felső tagozaton a tanórák idejére a telefonokat ki kell kapcsolni! Anyagi felelősséget az iskola ezekért az eszközökért nem vállal.

 

15.  Amennyiben a tanuló engedély nélkül hangfelvételt vagy fényképet készít, és ezzel visszaél, az iskola a személyiségi jogok védelme érdekében fegyelmi eljárást kezdeményez.

 

16.  A tanuló az iskolában életkorához illő módon és öltözetben, ünnepélyeken ünnepi öltözetben jelenhet meg.

 

17.  A tájékoztató füzetét köteles minden órára magával vinni, a kapott osztályzatokat beírni, és azt a pedagógussal, otthon szüleivel aláíratni. 

 

18.  Az iskola színeiben tudása legjavát adva képviseli iskoláját tanulmányi és sportversenyeken, egyéb rendezvényeken.

 

19.  Ápolja az iskola hagyományait, fogadja el annak szokásait, belső rendjét. Ismerje az iskola névadójának életútját, munkájával, magatartásával öregbítse az iskola jó hírnevét.

 

20.  A tanuló köteles az ingyenes használatra kapott tankönyveket - állapotukat megőrizve - a tanév végén hiánytalanul leadni, a bennük lévő kárt megtéríteni.

 

 

 

A szülői jogok és kötelességek szabályai

 

     1.         A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga.

     2.         A szülő joga nem állami illetve nem önkormányzati intézményt választani a gyermeke számára.

     3.         Joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

     4.         Megismerje a nevelési- oktatási intézmény pedagógia programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

     5.         Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

     6.         Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője megvizsgálja és legkésőbb harminc napon belül érdemi választ kapjon.

     7.         Az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezze.

     8.         Az intézményvezető hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.

     9.         Kezdeményezze a szülői szervezet létrehozását, választó és választható legyen.

  10.         Kezdeményezze iskolaszék létrehozását.

  11.         Személyesen vagy képviselő útján, részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

 

A szülő kötelessége, hogy

 

     1.         gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

     2.         biztosítsa gyermeke részére tankötelezettségének képzési kötelezettségen teljesítését.

     3.         figyelemmel kísérje gyermeke tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden elvárható segítséget.

     4.         rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.

     5.         elősegítse gyermekének közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

     6.         megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak védelmében.

     7.         tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát.

 

Az iskolai diákönkormányzat

 

1. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete.

 

2. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

 

3. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá.

 

4. A diákönkormányzat az alakuló ülésén javaslatot tehet a tanítás nélküli munkanap időpontjáról, annak programjáról, melyet az éves diák önkormányzati programban rögzít.

 

5. A tanulók és a tanulóközösségek (osztályok) érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el (szabadidős tevékenységek segítésére stb.).

 

6. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat vezetősége irányítja, akik az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből állnak.

 

7. A diákönkormányzat – a nevelőtestület egyetértésével – határozza meg szervezetét és működését.

 

8. Céljainak megvalósításához az iskolavezetés a mindenkori éves költségvetésben biztosítja a diákönkormányzat részéről felmerülő költségeket.

 

9. Az iskola a gyermekszervezet működéséhez szükséges valamennyi feltételt térítésmentesen biztosítja (az iskola helyiségeit, annak berendezését és felszerelését).

 

10. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által felkért és megbízott nevelő irányítja.

 

11. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a mindenkori megbízott nevelő látja el.

 

12. A diákönkormányzatot megilleti a javaslattevő, véleményezési, és egyetértési jog. A jogok gyakorlása előtt, a nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének a véleményét.

 

13. A tanulók megválaszthatják maguk közül a diákönkormányzat képviselőit.

 

Iskolai diákközgyűlés

 

Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, melyen minden tanulónak joga van részt venni.

A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

 

 

Iskolánkban választható tantárgyak, területek

 

A 2011.évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 35. § (1). szerint ”Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy e helyett választható az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

 

A 2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 13.§-14.§ -ban leírtak szerint:

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra kötelezően választandó tanítási óra:

-       hittan óra vagy erkölcstan óra

 

A tanuló a választott tanítási órán a tanítási év végéig, vagy az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles részt venni.

·       Idegen nyelvi és informatika orientáció az alsó tagozaton. Jelentkezés az 1. osztályos beiratkozáskor.

·       Emelt szintű nyelvi csoportok 5- 8. évfolyamon. Jelentkezés 4. évfolyamon.

·       Emelt szintű matematika 5-8. évfolyamon. Felvétel az osztálytanító javaslata alapján a 4. évfolyam végén.

·       Emelt szintű informatika 5-8. évfolyamon.

 

A tanuló a választott speciális foglalkozásról a következő évfolyam kezdetén léphet ki a szülő írásos bejelentésével.

 

 

 

Az iskolánkban válaszható tantárgyakra vonatkozó

szabályok, a tanulók tantárgyválasztása

 

 

1.     A helyi tantervben meghatározottak szerint a tanórai foglalkozások lehetnek a tanulói részvétel szempontjából: kötelező tanítási órák, kötelezően választott órák, és szabadon választott órák.

 

2.     Az iskola minden év május 30-ig felméri, hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni.

 

3.     Az első évfolyamon a beiratkozás napján kell és lehet megtenni.

 

4.     A jelentkezés egy tanévre szól.

 

5.     A jelentkezést követően a választható tanóra kötelező lesz a tanuló számára.

 

6.     A tanuló a tantárgyválasztásáról szóló döntését csak írásbeli kérelem alapján változtathatja meg az igazgató engedélyével.

 

7.     Idegen nyelvi csoport változtatására félévben vagy a tanév végén van mód, ennek feltétele az igazgató engedélye.

 

8.     Iskolánkban a matematika tantárgy oktatása 5-8. évfolyamokon csoportbontásban történik, melyekbe a tanulókat az alsós teljesítményeik alapján a tanítók javaslatára soroljuk be. Az adott csoportok a szaktanár döntése alapján a tanuló képességeit és szorgalmát figyelembe véve átjárhatóak.

 

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

 

 

A vizsgaszabályzat célja

 

Vizsgaszabályzatunk célja a 20(2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 104.§ 1-3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatti vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása.

 

A fenti szabályozás szerint tanulóink írásbeli és szóbeli vizsgakötelezettségnek tesznek eleget a pedagógiai program alapján.

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák célja

 

-      azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatai, évközi teljesítményük, érdemjegyeik alapján az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett megállapítani,

-      vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a tantárgyi követelményeket teljesíteni (két tanév összevonásával)

-      vagy az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon adhat számot tudásáról.

 

 

Általános szabályok

 

A vizsgaszabályzat az intézményünk által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, amelyek a következők:

- osztályozó vizsga

- különbözeti vizsga

- javító vizsga

- pótló vizsga

 

Hatálya iskolánk minden tanulójára kiterjed:

-       arra, aki osztályozó vizsgára jelentkezik 

-       arra, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

-       arra, aki különbözeti vizsgára jelentkezik

    -    arra, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

 

 

Kiterjed továbbá iskolánk nevelőtestületének valamennyi tagjára és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgaszabályzatunk hatályba lépése a tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes és határozatlan időre szól.

 

Minden vizsga írásbeli, szóbeli vizsgarészből áll a Pedagógiai Programunknak megfelelően.

 

 

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

 

Intézményünk az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben szervezi meg.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt vagy igazolatlan hiányzási órát gyűjtött össze és ezért a szaktanár a félévi vagy az év végi érdemjegyét nem tudta megállapítani.  

A hiányzás mértéke 250 óra, vagy az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-án hiányzott.

 

Akkor is osztályozó vizsgát kell tennie, ha a szülő kérelmére a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott sajátos helyzete miatt. 

 

Akkor, ha engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének a tanévnél rövidebb idő alatt tegyen eleget.

 

Ha sikeres osztályozó vizsgát tett az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

Az írásbeli vizsgák megválaszolásához vizsgatantárgyanként 45 perc áll rendelkezésére.

Szóbeli vizsga egy vizsganapon három tárgyból szervezhető. Időtartama 10 percnél nem lehet több.

 

A tanulmányok alatti vizsgán, lehetővé kell tenni azokat a mentességeket, kedvezményeket, amelyet a tanuló kapott a szakértői bizottság véleménye alapján.

 

Az osztályozó vizsgát megismételni nem lehet, annak eredményét megváltoztatni nincs lehetőség.   

Ha az osztályozó vizsga szabályos volt, az eredmény elégtelen, a tanuló köteles a tanévet megismételni.

 

 

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

 

A különbözeti vizsgák időpontját az intézmény vezetője, az igazgató határozza meg.

 

A tanulmányok folytatásának feltétele lehet: iskolaváltoztatás, vagy az eddig külföldön végzett tanulmányok után Magyarországon szeretni folytatni iskolai tanulmányait.

 

Azokból a tantárgyakból vagy tantárgyi részekből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amely tantárgy vagy tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a magasabb évfolyamba lépésnek.

 

A különbözeti vizsga tantárgyainak és tartalmának meghatározása során az igazgató egyedileg hoz határozatot a tanuló ügyében.

 

 

JAVÍTÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet (3 tantárgy esetén).

Javítóvizsga minden év augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A tanulót a javítóvizsga befejezése után az eredményről azonnal tájékoztatni kell.

 

 

PÓTLÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az osztályozó vizsga (pótló vizsga) különbözeti vizsga követelményeit a teljes vizsga tananyagából vagy a vizsgarészből, akkor kérelmére pótló vizsgát tehet.

 

Ennek időpontját egyéni elbírálás alapján az intézmény igazgatója jelöli ki. 

 

 

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG

ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

SZABÁLYAI

 

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során, a pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát is letehet, amely lehet: osztályozó vizsga és javító vizsga is.

 

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgákat az Oktatási Hivatal szervezi.

 

A tanuló a szülő aláírásával, a félév vagy az év vége utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben akár a hiányzása miatt nem értékelhető, és osztályozó vizsgára kapott engedélyt, úgy az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, hogy  független vizsgabizottság előtt kíván  vizsgázni.

 

 

A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK

LEGFONTOSABB ALAPELVEI

 

A vizsgabizottság három főből áll. 

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár 

 

Ellátandó feladatok:

 

Az elnök    

-      felel a szabályok betartásáért

-      ellenőrzi a vizsgázó adatait, vezeti a jegyzőkönyvet

-      ha kell, szavazást rendel el                              

 

Kérdező tanár(ok) 

-      csak megfelelő szaktanári végzettséggel lehet

-      lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki a vizsgára küldte

 

Az intézmény igazgatója felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

 

Ellenőrző tanár    

-      lehetőség szerint szakos tanár

-      felel a vizsga szabályszerűségéért

 

 

 

AZ ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS 

SZABÁLYAI

 

-      a feladatlapot el kell látni az iskola pecsétjével, fel kell tüntetni a tantárgy nevét, a tanuló nevét és a dátumot

-      a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

-      a vizsgán használt segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

 

 

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

Pótló vizsga esetén egy nap három írásbeli vizsga is tartható.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár a jegyzőkönyvben rögzíti a tényt, és jelenti az igazgatónak.

 

Az írásbeli vizsga javítása:

-       a szaktanár az adott vizsganapon, piros tollal javítja a tanuló írásbeli dolgozatát

-       ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a tanuló meg nem engedett segédeszközöket használt, azt rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót

 

A SZÓBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. 

 

-       a vizsgázónak a tantárgyi vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.

-       a szóbeli vizsgán a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készülhet az önálló szóbeli feleletre

-       a felkészülési idő legalább 20 perc

-       a szóbeli felelet során, a tanuló használhatja a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit

-       a felelet maximum 10 percet tarthat

-       ha a tanuló az adott kérdésben, témában teljes tudatlanságot mutat, egy alkalommal még kaphat új szóbeli feladatot

 

Ha a tanuló a szóbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, erről jegyzőkönyvet  készít és a vizsgabizottság dönt szóbeli vizsga eredményéről.      

 

A szabálytalanságok esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki dönt a törvények alapján.

 

 

AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI,

KÖVETELMÉNYEI

ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE

 

A vizsgatantárgyak követelményrendszere: 

 

Minden vizsgatantárgy követelményrendszere azonos az adott évfolyam, adott tantárgyának, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programjában található tantárgyi követelményrendszerével.

 

 

VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI:

 

magyar irodalom                    írásbeli+ szóbeli

magyar nyelvtan                    írásbeli+szóbeli

matematika                             írásbeli+szóbeli

történelem                              írásbeli+szóbeli

idegen nyelv                           írásbeli+szóbeli

fizika                                      írásbeli+szóbeli           

kémia                                     írásbeli+szóbeli  

földrajz                                   írásbeli+szóbeli

biológia                                  írásbeli+szóbeli 

természetismeret                    írásbeli+szóbeli

 

 

 

A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE:   

 

A tanuló az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli vizsgateljesítménye alapján az alábbi értékelési mutatók szerint kapja meg az érdemjegyet:

 

Felső tagozat                                                 Alsó tagozat

0-33%             1                                             0-39%             1

34-50%           2                                             40-59%           2

51-75%           3                                             60-79%           3

76-90%           4                                             80-91%           4

91-100%         5                                             92-100%         5

 

 

A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

 

Ennek módját a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 104.§ (1.)(2.)(3.) pontja tartalmazza. 

 

 

 

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről,

taneszközökről

 

  • A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, egyéb taneszközöket, tanulmányi segédleteket a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével, az iskolavezetés hozzájárulásával lehet megrendelni.

 

  • A következő tanév tankönyveinek és taneszközeinek, tanulmányi segédleteinek megrendeléséről az adott tanév második szülői értekezletén (február) tájékoztatjuk a szülőket.

 

  • A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek véglegesítése, a tanév vége előtt kerül pontosításra (május vége).

 

 

 

 

 

 

A szociális támogatások megállapításának

és felosztásának elvei

 

A szociális segítségnyújtás szabályai:

 

·       Az iskolában a rászorulók kétféle támogatást igényelhetnek. Az egyik az étkezési térítési kedvezmény, a másik a tankönyvtámogatás.

 

·       Mindkettő odaítélése a beérkező kérelmek alapján történik a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

 

 

A tankönyvtámogatás rendje

 

Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a 23/2004.(VIII: 27.) OM rendelet és a tankönyvpiac rendjéről a 2001. évi XXXVII. törvény szabályozza.

      

A Köznevelési törvény 46.§ (4) értelmében 2013/2014. tanévtől az első osztályosok ingyen kapják a tankönyvet.

 

·      A tanuló (szülő) az iskolában – család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet.

 

·      Az igényléshez a szülőnek a megfelelő igazolásokat csatolni kell.

 

·      Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét a hatályos költségvetési törvény tartalmazza.

 

·      A tankönyvcsomag összeállításáról az elfogadott elvek és az ingyenes tankönyvellátásra fordítható keret alapján dönt a tantestület.

 

·      Az iskola a kedvezményre jogosult tanulónak a saját tulajdonába adja a tankönyvet.

 

·      A nevelőtestület támogatja, ha a szülő a könyvtár számára önként felajánlja a tankönyveket a későbbi felhasználásra.

 

·      A tanuló, illetve a törvényes képviselője, szülője köteles a tartós tankönyvek (térkép, szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb segédletek) elvesztéséből, rongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

 

 

Az étkezési támogatás rendje

 

·      Az alanyi jogon (normatív) kedvezményezettek körét a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény szabályozza.

 

·      A fenntartó Önkormányzati Képviselőtestület által rendeletben megállapított mindenkori térítési díjakat kell a szülőnek befizetni postai csekk formájában.

 

·      A normatív támogatás mértéke 100% illetve 50% igénybevételére van lehetőség.

 

·      Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett díjat túlfizetésként a következő havi térítési díjba számolja bele.

 

·      A tanév végén fel nem használt étkezési térítési díjat a szeptemberi étkezéseknél tudjuk figyelembe venni.

 

·      Ha a következő tanévtől a tanuló nem étkezik, van rá mód, hogy a túlfizetett napokat, étkezés formájában számoljuk el.

 

·     A tanulói jogviszony megszűnésekor a befizetett, de fel nem használt étkezési térítési díjat az intézmény visszafizeti.

 

 

Az iskola munkarendje

 

1. Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg a tanévnyitó tantestületi értekezleten.

 

2. Az iskola munkarendjében az oktatási miniszter által kiadott, az adott tanévre vonatkozó előírásai alapján a diákönkormányzat javaslatát is figyelembe véve a tantestület dönt (tanítás nélküli munkanap).

 

3. Az éves munkarendben, munkatervben határozza meg a tantestület az iskola hagyományos programjainak időbeni elosztását, a tanítás nélküli munkanapokat.

 

4. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak az osztályfőnöki órán és a szülőknek az első szeptemberi szülői értekezleten.

 

Iskolánk, a tanulóközösség hagyományai:

 

·       tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, ballagás

·       iskolai ünnepélyek, megemlékezések

·       részvétel a városi ünnepségeken

·       mikulás, karácsony

·       farsang

·       Petőfi nap

·       tanulmányi versenyek

·       papírgyűjtés

 

 

 

 

 

 

Tanórán kívüli foglalkozások rendje,

és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai

 

 

1. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak megfelelő létszámú jelentkező esetén lehet szervezni (a korrepetálás ez alól kivételt jelent).

 

2. Alacsony létszámnál az igazgató egyedi elbírálása alapján intézkedik a foglalkozás megszüntetéséről vagy a további folytatásáról.

 

3. A tanórán kívüli foglalkozások helyét, időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben a terembeosztással együtt.

 

4. A foglalkozások megbízott vezetői éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

 

5. A foglalkozások működési költségeit az iskola éves költségvetésében biztosítja.

 

6. Az iskolai munkaterv szerint szervezett kirándulásokon, iskolai kulturális rendezvényeken, évnyitón, évzárón minden tanulónak részt kell vennie.

Indokolt esetben az igazgató adhat felmentést, egyeztetve az osztályfőnökkel.

 

7. Bizonyos esetekben a délutáni rendezvényeken való részvétel alól az osztályfőnök is adhat felmentést.

 

8. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden tanuló számára kötelező. Indokolt esetekben távolmaradást az osztályfőnök is engedélyezhet.

 

9. Az iskola által szervezett szakkörökbe, sportkörökbe szülői hozzájárulással a tanuló önként jelentkezhet. Arról kimaradni csak írásbeli kérelem benyújtását követően lehetséges.

 

10. Az emelt szintű tantárgyak oktatásában résztvevőknek a tantárgyi órán való részvétel kötelező.

 

11. A tanuló a nevelő javaslatára korrepetáláson vehet részt.

 

12. A tanulók tagjai lehetnek az iskolán kívüli egyesületeknek szülői engedéllyel, melyről az osztályfőnököt tájékoztatni kell.

 

 

Az iskola működési rendje

 

1. A tanítás 800-kor kezdődik és 1245-ig tart.

Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezik meg az iskolába, elfoglalja a helyét a tanteremben. A szaktanterembe a szaktanár kíséretével együtt megy az osztály.

 

2. Az órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15. A tízórai szünet kivételével – ha az időjárás engedi – a tanulók az udvaron tartózkodnak.

 

3. Előzetes szülői kérés alapján 630-730-ig reggeli ügyeletet biztosítunk a korábban érkező tanulóknak. A nevelői és tanulói ügyelet 730-tól működik.

 

 

Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő:

 

 

Petőfi Sándor Általános Iskola:

 

1. óra                8 00    −     8 45

2. óra                9 00    −     9 45

3. óra              10 00    −   10 45

4. óra              11 00    −   11 45

5. óra              12 00   −   12 45

 

napközi: 1145–1600-ig                       tanulószoba: 1300–1600-ig

 

 

 

Móra Ferenc Általános Iskola:

 

7 30 – 7 45                  Készülődés a tanításra

7 45 – 8 00                  Játékos egészségfejlesztő testmozgás

8 00 – 8 45                  1. tanítási óra

8.45 – 9 00                  Reggeli

9 00 – 9 45                  2. tanítási óra

9 45 – 10 00                Nagyszünet (jó idő esetén az udvaron töltik el a tanulók)

10 00 – 10 45              3. tanítási óra

10 45 – 10 55              Óraközi szünet

10 55 – 11 40              4. tanítási óra

11 40 – 11 45              Ötperces szünet

11 45 – 12 30              5. tanítási óra

12 30 – 12 45              Játékos egészségfejlesztő testmozgás

12 45 – 13 15              Ebéd

13 15 – 13 30              Játékos egészségfejlesztő testmozgás délután

13 30 – 14 15              Hittan, szakköri elfoglaltságok, napközis foglalkozás, játék

14 15 – 14 45              Egyéni tanulás

14 45 – 15 15              Játékos egészségfejlesztő testmozgás délután

15 15 – 15 45              Egyéni tanulás

15 45 – 16 00               Uzsonna, a terem rendezése, sorakozó

 

4. Az ebédeltetés 1145-tól 1400-ig tart nevelői felügyelet mellett.

 

5. Az utolsó órát tartó nevelő az iskolában étkező tanulókat elkíséri az ebédlőbe, ahol a tanulók kulturáltan és fegyelmezetten fogyasztják el az ebédet.

 

6. A szünetekben az iskolai rendről és fegyelemről a nevelői és a tanulói ügyelet gondoskodik.

 

7. Az iskolai büfét kulturáltan és fegyelmezetten vehetik igénybe a tanulók.

 

8. Tanítási idő alatt a tanulók az iskolából engedély nélkül nem távozhatnak el.

 

9. A napközis foglalkozások a tanítási órák után, a tanulószobai foglalkozások 13 órakor kezdődnek. A tanulószobai foglalkozások előtt nevelői ügyeletet tartunk.

 

10. Tanítási idő után az iskola udvarán a tanulók csak szervezetten és engedéllyel tartózkodhatnak.

 

11. A tanítás befejezése után a tanulók előzetes jelentkezés alapján tanítási órán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt. (szakkör, sportkör, kézműves foglalkozások, játékdélutánok stb.)

  • A délutáni foglalkozások általában 14 órakor kezdődnek, ettől eltérő időpontban foglalkozást csak az igazgató engedélyezhet.
  • Ha két egymást követő foglalkozáson vesz részt a tanuló, és másik terembe megy,

      néhány perces távolmaradása nem minősül késésnek.

 

12. Mulasztás esetén a tanuló értesíti osztályfőnökét a mulasztás okáról. 3 napon túli mulasztást csak orvosi igazolással lehet igazolni. Évente 3 napot a szülő is igazolhat. Rendkívüli esetben a szülő kérésére 3 napon túlra tervezett mulasztást csak az igazgató engedélyezhet.

 

13. A tanítási óra megkezdése után érkező tanuló későnek minősül. A késés idejét az órát tartó pedagógus a napló megjegyzés rovatában rögzíti. A késések ideje összeadódik, és igazolásuk az egyéb mulasztásokhoz hasonlóan történik.

 

14. Az igazolatlan hiányzás befolyásolja a tanuló magatartásának minősítését.

 

15. Az étkezési csekket legkésőbb minden hónapban 15-ig be kell fizetni.

 

16.A tájékoztató füzet pótlása esetén az új tájékoztató füzetbe az érdemjegyek, a dicséretek, valamint a fegyelmező bejegyzések pótlólag beírásra kerülnek. A füzet elvesztése amennyiben a tanuló hibájából történik, fegyelmi vétségnek minősül.

 

17.A tanulói tankönyvtámogatás minden évben a vonatkozó rendelet szerint, rászorultsági alapon az osztályfőnökök véleményének meghallgatásával a nevelőtestület döntése alapján kerül kiosztásra. Az ehhez szükséges igazolásokat a szülők a megadott határidőre beszerzik.

 

 

A hetesek feladatai

 

1. A hetesek a tanítás megkezdése előtt érkeznek az iskolába. Az érkezés időpontja: 730

2. A két hetes a feladatát megosztva teljesíti.

3. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés), a tiszta kulturált környezetet.

4. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.

5. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges problémákat, gondokat, rendellenességeket.

6. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor csengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, vagy jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.

7. A hetes figyelmezteti osztálytársait, hogy a termet rendben hagyják el.

8. Ha a hetes hiányzik, az ő helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.

9. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén, annak súlyosságától függően, az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.

 

A heteseket, munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

 

 

Az ügyeletesek feladatai

 

 

Főbejárat (C épület):

·       Az ügyelet minden nap 730-kor kezdődik. és minden szünetre vonatkozik.

·       Az ügyeletes 730előtt nem engedhet át tanulót az A, B és D épületbe.

·       Becsöngetés után mindenkit a terembe küld.

·       A főbejáraton át a tanuló az iskolát csak engedéllyel hagyhatja el.

 

Udvari ügyelet:

·       Az ügyelet az első szünetben kezdődik és a negyedik óra utánig tart.

·       Becsöngetéskor a bejárati ajtónál segíti a bevonulást, minden tanulót beküld az udvarról.

 

Emelet:

·       Az ügyelet 730-kor kezdődik, és minden szünetre vonatkozik.

·       A tízórai szünet kivételével kiküldi a tanulókat az udvarra, ellenőrzi a mellékhelyiségeket is. Ha fegyelmezetlenséget tapasztal, intézkedik.

·       Ügyel arra, hogy becsöngetések után ne tartózkodjanak tanulók a folyosókon.

 

Hátsó udvari bejárat (D épület):

·       Az ügyelet 730-kor kezdődik, és a szünetekre vonatkozik.

·       A folyosón tartózkodókat kiküldi az udvarra. Ügyel a mellékhelyiségek rendjére.

·       A 2. illetve a 3. szünet idejében ügyel a tízóraiztatás rendjére.

 

 

 

A tanulók jutalmazásának formái és rendje

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

·            példamutató magatartást tanúsít, vagy

·            folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

·            az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

·            bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

 

 

Az iskolai jutalmazás formái:

a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret

- napközis nevelői dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

 

b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

- tantárgyi teljesítményéért,

- példamutató magatartásáért,

- kiemelkedő szorgalmáért,

- példamutató magatartásáért és szorgalmáért dicséretben részesíthetők.

 

c./ Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

 

d./ Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

 

e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

 

f./ A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

 

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló „megjegyzés” rovatába be kell jegyezni.

 

Minden tanév végén az alábbi címek adományozására kerül sor a nevelőtestület javaslata alapján.

 

„ A Petőfi Sándor Általános Iskola kiváló tanulója”

„ Jó tanuló – jó sportoló”

„ A Petőfi Sándor Általános Iskola kiváló sportolója”

 

 

 

A tanulók büntetésének elvei és formái

 

 

Azt a tanulót, aki

-       tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-       a házirend előírásai megszegi, vagy

-       igazolatlanul mulaszt, vagy

-       bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

                            

Az iskolai büntetések formái:

 

-       szaktanári figyelmeztetés;

-       napközis nevelői figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki intés;

-       osztályfőnöki megrovás;

-       igazgatói figyelmeztetés;

-       igazgatói intés;

-       igazgatói megrovás;

-       tantestületi figyelmeztetés;

-       tantestületi intés;

-       tantestületi megrovás.

-       fegyelmi eljárás

 

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai, a tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések:

 

 

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések

 

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein.

 

Hiányzások:

A betegségből adódó hiányzásról orvosi igazolást kell hozni.

Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján de legkésőbb öt napon belül bemutatni.

Egy tanévben három tanítási napot a szülő is igazolhat, ezt a tájékoztató füzetbe illetve az ellenőrző kell bejegyezni.

Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetes engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök és az igazgató hatásköre.

Betegség esetén, a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon értesítse az iskolát.

 

Amennyiben az osztályfőnök igazolatlan mulasztást észlel, köteles értesíteni a szülőt.

Amennyiben a szülő nem tudja érdemben igazolni a távolmaradást, igazolatlan mulasztásnak minősül.

Többszöri igazolatlan távollét esetén, az osztályfőnök értesíti a gyermek –és ifjúságvédelmi felelőst, aki felveszi a kapcsolatot a családsegítővel, valamint értesíti a jegyzőt.

 

A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el.

A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.

 

Késések:

Ha a tanuló a tanóra foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik és ezt igazolnia kell.

Ha a késések ideje eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

A késések csak indokolt esetben igazolhatóak.

 

Kirívóan súlyos fegyelmezetlenség esetén az egyes fokozatok átléphetők.

 

Az igazgatói büntetések egyes fokozatait megelőzhetik a diákönkormányzat fegyelmi bizottsága előtti elbeszélgetések, valamint a nevelőtestület előtti szülőkkel történő esetmegbeszélések.

 

1.         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

2.         A tanulót a kötelességszegés súlyosságát tekintve igazgatói büntetésben kell részesíteni, az alábbi esetekben:

-      az agresszió megnyilvánulása, mint a másik tanuló megverése, bántalmazása,

-      egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása, mint: dohány, szeszesital, drog

-      szándékos károkozás,

-      az iskola nevelőinek, és alkalmazottainak, azok emberi méltóságának megsértése

-      minden olyan cselekmény, amely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül.

3.         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén, a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.

4.         A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény vezetője, az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

5.         A fegyelmi eljárásról a szülőt hivatalosan értesíteni kell, és meg kell idézni fegyelmi tárgyalásra.

6.         A büntetés fokozatát írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.         A gondatlan vagy esetleg szándékos károkozása esetén a tanuló törvényes képviselője, szülője kártérítésre kötelezhető a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben.

8.         A kártérítés mértékét, a körülmények figyelembevételével, az iskola igazgatója határozza meg.

 

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi

munkájáról

 

1. A szülőket a tanulók egyéni továbbhaladásáról a nevelők a következő módon tájékoztatják: szóban:

·      családlátogatásokon,

·      szülői értekezleteken

·      nevelői fogadóórán

·      írásban: tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv)

 

2. Minden hónap első hétfőjén 1630-1730-ig fogadóórát tartunk (kivétel: szeptember, február, június hónap). Az időponttól való eltérésről a szülőket a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel értesítjük.

 

  • A szülők a fogadóórán kívül is fordulhatnak rendkívüli esetben az igazgatóhoz, osztályfőnökhöz, szaktanárhoz előzetes időpont egyeztetés alapján.

 

  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén tájékoztatja.
  • A tanuló, a szülő jogsérelem esetén az osztályfőnökhöz illetve az iskola igazgatójához fordulhat a sérelem elszenvedésétől számított 15 napon belül.
  • Az iskola egész területén tilos a dohányzás! (a 2011.évi XLI. Törvény)

 

 

 

 

 

 

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok

 

Testnevelési foglalkozásra, edzésre vonatkozó külön szabályok:

 

  • A tornaterem és az öltöző területén azok a diákok tartózkodnak, akiknek testnevelés órájuk van.
  • A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.

·       A testnevelési órákon a tanulók kötelessége, önmaga és társai testi épségét védő szabályokat, tanári utasításokat betartani.

·       A tanulók a hosszú hajukat kötelesek összefogni.

·       A délutáni sportfoglalkozást csak tanár, edző, vagy megbízott nevelő vezetheti.

·       A tornatermet a tanuló egyedül nem használhatja. 

·       A sporteszközöket a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

·       Az öltöző nyitásáért és zárásáért a szaktanár a felelős.

·       A felmentettek a testnevelés óra ideje alatt az iskolát nem hagyhatják el, osztályukkal az órán kell tartózkodniuk.

·       A sportfoglalkozáson a tanulóknak – utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselni.

·       A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

·       Az ideiglenesen felmentett tanulók is a tornateremben tartózkodnak, azt csak a nevelő engedélyével hagyhatják el.

A Nemzeti Köznevelésről  szóló 2011. évi CXC. törvény 35.§ értelmében, 2013. szeptember 1-től az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

 

A hit- és erkölcstan óra az iskolai nevelés –oktatás első, ötödik évfolyamán felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

 A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezései kifutó rendszerben érvényesek.

 

 

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének

meghatározása:

 

 

  1. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes.
  2. Az iskola együttműködik a város történelmi egyházaival.
  3. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az iskola tanítási rendjéhez igazodva.
  4. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.
  5. A tanév elején közös egyeztető megállapodásoknak megfelelő időpontokban tartják óráikat.
  6. Az iskolai házirend betartása a hitoktatáson részvevő tanulóknak is kötelező.
  7. Az intézmény vezetője a hitoktatás működésének rendjét, helyét, idejét bejelentés nélkül is ellenőrizheti.

Házirend a napközi otthonban

 

Intézményünkben az iskolai házirend a napközis tanulókra is érvényes.

 

Általános tudnivalók:

 

  1. A napközibe való felvételi igényt a szülők előre, minden év májusában a felvételi lapon kérhetik.

 

  1. Ez történhet az l. osztályba való beiratkozáskor, év végén, indokolt esetben a tanév bármely időszakában.

 

  1. A napközis foglalkozások ideje a csoportok heti rendjétől függően kötött, ezért attól eltérni csak kivételes esetben lehet (pl. szakkörök, hittan, sportkör stb.)

 

  1. A foglalkozások ideje: a tanóra befejezésétől 16 óráig tart.

 

  1. Szülői igény esetén a tanulók számára 1600 és 1645 között az iskola felügyeletet biztosít.

 

  1. A napközis csoportok átvétele az utolsó óráról való kicsöngetéskor történik.

 

  1. A foglalkozásról a szülő írásbeli kérelme alapján lehet elengedni a tanulót.

 

  1. Az ebédlőben nevelői felügyelettel, az időbeosztásnak megfelelően étkeznek

 

  1. Törekedni kell a helyes étkezési kultúra kialakítására.

 

  1. A délutáni foglalkozásokon a tanuló iskolai felszerelése mellett szükséges a tisztasági csomag használata is.

 

  1. A napközis nevelők az étkezés és a tanulási foglalkozások között levegőzési, és szabadidős foglalkozásokat szerveznek a gyerekek számára, ahogyan azt a csoportok elfoglaltsága megengedi.

 

  1. Tanulási időben a délelőtt feldolgozott anyag gyakorlása, az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítése történik.

 

  1. Tanulási időkeret:            1- 2.osztályban                 1 óra

3. osztályban                   1 óra 30 perc

4. osztályban                   1 óra 30 perc

 

  1. A napközis tanuló köteles a tanulmányi munkában fegyelmezetten, a képességeihez mérten a leghatékonyabban részt venni.

 

  1. A tanulási foglalkozásokat a szülők, hozzátartozók, idegenek nem zavarhatják.

 

  1. A tanuló a napköziből csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére távozhat el.

 

  1. A szülők értesítése gyermeke magatartásáról, szorgalmáról az üzenő füzeten keresztül történik.

 

  1. Fegyelmezetlen magatartás miatt a tanuló másik csoportba áthelyezhető. 

 

  1. A napköziben tanúsított magatartás az iskolai értékelés részét képezik.

 

A tanulószoba házirendje

 

 

  1. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben tanév közben is lehetséges a tanuló tanulószobai felvétele.

 

  1. A tanulószobai foglalkozások 1245–1600-ig tartanak. A foglalkozások az ebédeltetéssel kezdődnek. Az uzsonnázás 1445-kor a nevelő irányításával történik.

 

  1. A foglalkozásokon az aznapi írásbeli feladatok elvégzése és a másnapra való felkészülés történik. A számonkérés a tanulószobai foglalkozást tartó nevelő feladata.

 

  1. A tanulószobai foglalkozások alól felmentést az osztályfőnök, a tanulószoba vezető, a foglalkozást tartó nevelő adhat.
  2. A felmentés adható sportkörre, zenei, szakköri stb. foglalkozásra, szülő-gondviselő kérelemre.

 

·       A tanulószoba vezetője a tanév elején az osztályfőnök segítségével felméri a tanulószobára jelentkező tanulókat.

·       Segít a tantárgyfelosztás alapján kijelölt pedagógusok tanulószobai beosztásának megszervezésében.

·       Szervezi és figyelemmel kíséri a tanulószobai korrepetálások rendjét.

·       Felméri a tanulószobás tanulók étkezési igényeit, ellenőrzi az étkezés rendjét.

·       Nyilvántartja a hiányzó tanulókat.

·       A menza vezetője a felső tagozatos tanulók étkezésének megszervezéséért felelős. Ezt a munkát a tanulószoba vezetőjével összehangolva végzi.

 

  1. Figyelemmel kíséri az étkezési térítési díjak időben történő befizetését.

 

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tanítási napokon a tanórák után, a napközis foglalkozások ideje alatt látogatható iskolai könyvtár segíti.

 

1. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az intézmény dolgozói vehetik igénybe.

 

2. Táskát, kabátot a fogason kell elhelyezni.

 

3. A könyvtárban étkezni tilos!

 

4. A könyvtárban tartózkodás ideje alatt, hangos beszéddel egymás munkáját nem lehet zavarni.

 

5. A könyvtár használata ingyenes.

 

6.A könyvtári állomány nagyobbik része kölcsönözhető, vagy részben kölcsönözhető, kisebbik része csak a könyvtárban olvasható.

 

7. A könyvek kölcsönzési idejét a könyvtáros a szabályoknak megfelelően határozza meg.

                                  

8. A kölcsönzés ideje 2 hét, kétszer hosszabbítható újabb két hétre. A könyvtárból egy tanuló egyszerre maximum 3 könyvet kölcsönözhet. A visszahozott könyveket a tanulók mindig személyesen a könyvtárosnak adják vissza, hogy ő a kölcsönzés megszűnését igazolni tudja. A kölcsönzendő könyveket a tanuló szintén köteles a könyvtárosnak bemutatni. Ha a tanuló a polcról levett egy könyvet, de nem szeretné kikölcsönözni, akkor azt tegye is a helyére.

 

9.  Ha a tanuló a könyvtári könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles az okozott kárt megtéríteni.  

 

A kölcsönző tanuló, (a kölcsönző tanár is) anyagilag felel a könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért.

 

 Az elvesztett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles azonos példánnyal pótolni vagy a mindenkori beszerzési értéket kell megtéríteni. 

 

10. A tanév végén a könyvtári tartozásokat rendezni kell.

 

11.  A tanév végén, ha a tanuló a tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.

 

12.  A könyvtár mindenkori nyitva tartása a könyvtár bejárati ajtaján kerül kifüggesztésre. 

 

 

A könyvtár nyitvatartási rendje:

 

                                               Délelőtt                                  Délután          

                                hétfő:   730 – 800-ig; szünetekben          1300-1600-ig

                                kedd:   730 – 800-ig; szünetekben           1200-1600-ig

                                szerda: 730 – 800-ig; szünetekben          1300-1530-ig

                                csütörtök: 730 – 800-ig; szünetekben      1200-1600-ig

                                 péntek: : 730 – 930-ig;                            zárva

13.  A tanulói jogviszony és az alkalmazotti munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet meg.

14.  A számítógépet és azok perifériáit csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.  A számítógépeket a diákok tanítás után, szabadidejükben használhatják. A gép mellett elhelyezett füzetben (a visszakereshetőség érdekében) a tanulóknak aláírásukkal jegyezni kell mettől- meddig használták a gépet.

15.  Az informatikai eszközeinek épségére, szabályos kezelésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a mindenkori használó a kárt megtéríteni köteles.

 

16.  A tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

 

 

Számítógéppel felszerelt terem használatára

vonatkozó szabályok

 

 

1.  A számítógéppel és interaktív táblával felszerelt teremben csak az órát tartó tanár felügyelete mellett lehet tartózkodni.

 

2.  A terem ajtaját zárva kell tartani, zárás előtt áramtalanítani kell.

 

3.  A teremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megtartani.

 

4. Ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani tilos!

 

5. A számítógépeket rendeltetésszerűen kell használni.

 

6. Az elektromos hálózatba más nem odaillő berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.

 

7. Tilos a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített rendszer és más alkalmazói program paramétereit, jellemzőit megváltoztatni.

 

8.  Tilos a mások személyes adatait feltenni, munkáit elolvasni, letörölni, módosítani. Illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, a jogosultságot kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.

 

9. Bármilyen meghibásodást észlel, azonnal szólni kell a szaktanárnak.

 

10. Az Interneten csak az iskolába illő oldalakat lehet látogatni.

 

11. Tilos az Internetre személyiségi jogokat sértő adatokat feltenni.

 

12. A számítógépes hálózat szabályait mindenki köteles betartani.

 

 

 

 

Az intézmény óvó- védő előírásai

 

1.     A tanév első osztályfőnöki óráján a tanulók részére baleseti és tűzvédelmi oktatást kell tartani. Az oktatásnak ki kell terjednie a tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokra, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformák ismertetésére. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell!

 

2.     Fel kell hívni a tanulók figyelmét a baleseti veszélyekre és azok következményeire minden olyan foglalkozás előtt, amikor egészségüket, testi épségüket veszélyeztető körülmények állhatnak fenn. Pl. tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta, technika, számítástechnika, kémia, fizika, testnevelés óra, sportkör, hulladékgyűjtés stb.

 

3.     Meg kell ismertetni a tanulókkal a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, a szabályok helyes alkalmazását. Lehetőség szerint a szabályok alkalmazását ellenőrizni kell, különös tekintettel az iskolába érkezés, illetve az iskolából való távozás körülményeire.

 

4.     Meg kell teremteni a nevelés és oktatás biztonságos feltételeit. Ennek érdekében rendszeres intézményi szemlét kell tartani a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárására, illetve az okok megszüntetésére.

 

5.     Az osztályfőnöki órák keretében évente legalább két alkalommal felvilágosító oktatást kell tartani a káros szenvedélyek romboló hatásairól. Az oktatásba szükség szerint be kell vonni az egészségügyi dolgozókat, illetve a rendőri szerveket.

 

6.     Minden osztályfőnöknek feladata, hogy a veszélyeztetett gyermekeket kiszűrje és jelezze. Az osztályfőnöknek fel kell térképezni és lehetőség szerint a veszélyeztetettség okait fel kell tárni, ha szükséges külső segítséget felhasználva.

Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot kell tartani a gyermekjóléti szolgálattal, illetve egyéb intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménnyel

 

7.     Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó legfontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.

 

8.     Az intézménynek lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolaorvos, a védőnők, illetve egyéb szakemberek bevonásával a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátásban – kérés esetén – pszichológiai tanácsadásban részesüljenek (védőoltás, szemészeti, belgyógyászati szűrővizsgálat, speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozás stb.).

9.     Az iskolának olyan működési rendet kell kialakítani, mely segíti a gyermekek egészséges fejlődését:

·               felzárkóztató, tehetséggondozó munka,

·               kellő pihenőidő, tartalmas szabadidő,

·               rendszeres testmozgás.

 

10.  A rászoruló tanulók részére biztosítani kell a napközis vagy tanulószobai ellátást, illetve a rendszeres étkeztetést. Szükség esetén kedvezményes ellátásban kell részesíteni a rászorulókat.

 

11.  Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási, mentési tervvel kell rendelkeznie, melyet az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell. A kivonulási tervet minden tanteremben, a tanári szobában, valamint a folyosón ki kell függeszteni. Évente egy alkalommal kivonulási próbát kell tartani.

 

 

12. Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási alaprajznak megfelelően, lehetőleg a leggyorsabban, fegyelmezetten kell elhagyni az épületet.

 

A tanulókat az udvaron az épülettől minél távolabbra kell kísérni.

A tanulók biztonságba helyezése után, lehetőség szerint segíteni kell az oltásban és vagyonmentésben annak érdekében, hogy minél kevesebb kár keletkezzen.

A fontos dokumentumok (bizonyítványok, anyakönyvek, osztálynaplók stb.) mentéséért felelős:

·       az iskolavezetés

·       iskola titkár

 

13. A tűzoltóknak minden segítséget meg kell adni az oltás érdekében.

 

 

Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén

a pedagógus teendőinek sorrendisége

 

 

·  Elsősegélynyújtás, sérült ellátása.

·  Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) a pedagógus által.

·  Szülő értesítése.

·  Jegyzőkönyv felvétele

 

1.         A tanuló- és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

2.         A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.

3.         Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás idejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

4.         A súlyos balesetet – telefonon vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

5.         Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely:

a./ a sérült halálát (halálos az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b./ valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

c./ orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

d./ súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e./ a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

 

A tanulók körében a rendszeres egészségügyi felügyeletet a község háziorvosa, illetve a védőnő gyakorolja.

Ezek formái:

         - orvosi rendelőben történő vizsgálat

         - védőnő által az iskolában tartott tisztasági vizsgálatok

         - évente egy alkalommal fogorvosi szűrés

 

A vizsgálatok helyéről és idejéről a szülőket értesítjük.

A vizsgálatokon való részvétel nem kötelező. Amennyiben a szülő nem kívánja, hogy gyermeke a vizsgálaton részt vegyen, írásban jelzi a gyermek osztályfőnökénél.

 

 

 

Az intézmény egészségvédelmi szabályai

 

 

Az iskola működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani!

 

·               Az iskolában megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie

·               A pedagógus addig is gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.

·               Gyógyszert az iskolában a gyermeknek nem adhatunk be (kivétel: orvosi igazolás esetén, szülői engedély alapján).

·               Fertőző betegség esetén kérjük, értesítse az iskolát, hogy fokozott figyelmet fordíthassunk a fertőtlenítésre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felülvizsgálat és kiegészítés

A szakmai alapdokumentum alapján a Váci Petőfi Sándor Általános Iskola és Tagintézménye  a Móra Ferenc Általános Iskola - összevonásra került és így a Móra Ferenc Tagiskola helyett a Váci Petőfi Sándor Általános Iskola Püspökszilágyi Telephelye elnevezést használjuk a továbbiakban.

A Házirendet ennek megfelelően módosítottuk.

Vác, 2018. szeptember 14.

Csánki Sándor igagató

 

  

 

Váci Petőfi Sándor Általános Iskola

2600 Vác, Deákvári főtér 5.

 

Váci Petőfi Sándor Általános Iskola Püspökszilágyi Telephelye

2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13.

 

 

 

OM azonosító: 037735

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ISKOLAI HÁZIREND

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2018.

Tartalomjegyzék:

 

 

A házirend célja és feladata   3. oldal

A házirend hatálya   3. oldal

Az intézmény adatai 4. oldal

A házirend  nyilvánossága   5. oldal

A tanulói jogok és kötelességek szabályai 5. oldal

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai 5. oldal

Tanulói jogok gyakorlása   6. oldal

A tanulók jogai                                                                                    6. oldal

A tanulók kötelességei                                                                          7. oldal

A szülői jogok és kötelességek szabályai                                                                                 9. oldal

Iskolai diákönkormányzat                                                                     9. oldal

Iskolai diákközgyűlés                                                                             10. oldal   

Iskolánkban választható tantárgyak, területek   10. oldal

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata                                   11. oldal

A vizsgaszabályzat célja                                                                     11. oldal

Általános szabályok                                                                                                              12. oldal

Osztályozó vizsga                                                                                                                12. oldal

Különbözeti vizsga                                                                                                               13. oldal

Javító vizsga                                                                                                                        13. oldal

Pótló vizsga                                                                                                                         13. oldal

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga szabályai                                                             14. oldal

A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei                                                                    14. oldal

Az írásbeli vizsgák általános szabályai                                                                                  14. oldal

Szóbeli vizsgák általános szabályai                                                                                       15. oldal

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje                                          15. oldal

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről 16. oldal

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 17. oldal

A tankönyvtámogatás rendje   17. oldal

Az étkezési támogatás rendje   17. oldal

Az iskola munkarendje   18. oldal

Tanórán kívüli foglalkozások rendje, és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai 19. oldal

Az iskola működési rendje   19. oldal

A hetesek feladatai 21. oldal

Az ügyeletesek feladatai 22. oldal

A tanulók jutalmazásának formái és rendje   22. oldal

A tanulók büntetésének elvei és formái                                                                                  23. oldal

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések                                                        24. oldal

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai                                   24. oldal

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi munkájáról 25. oldal

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok   26. oldal

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása   26. oldal

Házirend a napközi otthonban   27. oldal

A tanulószoba házirendje   28. oldal

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok   28. oldal

Számítógéppel felszerelt terem használatára vonatkozó szabályok          30. oldal

Az intézmény óvó- védő előírásai 31. oldal

Az esetlegesen bekövetkező baleset esetén a pedagógus teendőinek sorrendje                          32. oldal

Az intézmény egészségvédelmi szabályai                                                                              33. oldal

A Petőfi Sándor Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása                             34. oldal

 

 

 

HÁZIREND

 

 

Amely a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint tagintézménye tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

 

 

A házirend célja és feladata

 

1.        A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.        A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

 

                     Ezen házirend:

·       az Emberi Erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) szóló EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről

·       és a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

·       a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

·       az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült.

 

 

A házirend jogforrás, amelynek megszegése jogsértésnek minősül.

 

 

A házirend hatálya

 

  1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4.   A házirend a jóváhagyást követően  lép hatályba.   Felülvizsgálata az új jogszabályoknak, az EMMI rendeletének megfelelően megtörtént.

 

 

A házirend módosítását ettől eltérő időpontban is kezdeményezheti az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók vagy a szülők nagyobb csoportja.


Az intézmény adatai:

 

 

Az intézmény neve:                                     Petőfi Sándor Általános Iskola

 

Az intézmény székhelye:                             2600 Vác, Deákvári főtér 5.

 

Tagintézmény neve, székhelye:                  Petőfi Sándor Általános Iskola
Móra Ferenc Tagiskolája
(2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13.)

 

Az intézmény fenntartója:                            Klebersberg Intézményfenntartó Központ
Váci Tankerülete

 

Az intézmény működtetője:                        Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Székhelye:                                                   2600 Vác Március 15. tér 11.

 

Az intézmény típusa:                                   általános iskola

 

Az intézmény tevékenysége:                       általános iskolai tanulók nappali rendszerű

                                                                     nevelése-oktatása (1-8.évfolyam)

 

OM azonosító:                                             037735

 

e-mail cím:                                                   petofi-vac@vnet.hu

 

internetes  honlap:                                       www.petofi.vac.hu

 

 

 

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

 

 

hosszú bélyegző:

 

 

körbélyegző.

 

 

 

 

 

 

 

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, írásbeli megbízással az iskolatitkár, esetenként az intézmény megbízott alkalmazottja.


A házirend nyilvánossága

 

1.        A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, az iskola valamennyi alkalmazottjának) meg kell ismernie.

2.        A házirend egy – egy példánya megtekinthető  = az iskola irattárában

                                                                                    = az iskola könyvtárában

                                                                                    = az iskola nevelői szobájában

                                                                                    = az iskola igazgatójánál

                                                                                    = az iskola igazgatóhelyetteseinél

                                                                                    =a diákönkormányzatot segítő ped.nál

                                                                                    = az osztályfőnököknél

                                                                                    = az iskola szülői szervezet

                                                                                        vezetőjénél

                                                                                    = az iskola honlapján.

3.        Az iskola házirendjének egy példányát – a közoktatási törvénynek megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4.        Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:                                                       = a tanulókat osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőket szülői értekezleten.

5.        A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük :

                                                                                    = a tanulókkal osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőkkel szülői értekezleten.

6.        A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján, vagy – ettől eltérő – előre egyeztetett időpontban.

7.        A házirend tanulókra vonatkozó kivonatos részét minden tanteremben ki kell függeszteni.

 

 

A tanulói jogok és kötelességek szabályai

 

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai

 

A Köznevelési törvény 48.§ (1) értelmében az iskola, a tanulói tevékenységek megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhat létre, és működését a nevelőtestület segíti.

 

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésüknek megfelelően diákköröket szervez az intézmény. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

 

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az adott tanévet megelőző tanév végéig az iskola igazgatójánál a tanuló, a szülő, nevelő, a diákönkormányzat képviselője, a szülői szervezet vezetősége.

 

3. A javasolt diákkörök létrehozásáról a lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás és az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

 

4. A diákkörökbe a tanulóknak év elején kell jelentkezniük, a munkájukban a tanév végéig részt kell venniük.

Tanulói jogok gyakorlása

 

     1.         Az iskolába beiratkozott tanulók a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja, az iskolai tanév megkezdésétől a Nemzeti Köznevelési törvény 45.§ 1-3. pontjaiban meghatározott és a 46. § lévő jogok alapján.

     2.         Sérelem esetén a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az intézmény vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

     3.         A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola a szükséges feltételt biztosítja.

 

-      Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.

-      A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.

-      A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működés feltételeit.

 

 

A tanulók jogai

 

Minden tanuló használhatja tanulmányi munkájához az iskola tulajdonát képező eszközöket, az intézmény létesítményeit.

 

·       Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 630-tól este 2000-ig van nyitva.

·       Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény ettől eltérő időpontban is nyitva tartható (szombat-vasárnap).

·       Joga van igénybe venni az iskola konyhája által biztosított napi háromszori étkezést.

 

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 16.§ (3) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók részére szünetet biztosítunk.                                        

 

1.     Részt vehet a tanulószobai, napközi otthoni és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon és az iskolai rendezvényeken. A foglalkozásokra felvett tanuló tanév közben csak nyomós indok esetén maradhat ki a szülő írásbeli kérésére. A napközibe és a tanulószobába jelentkező tanulókat az iskola lehetőségeihez mérten felveszi. Túljelentkezés esetén az dönt, hogy a tanuló otthoni felügyelete megoldható-e.

 

2.     A tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az óra zavartalansága érdekében kulturáltan és az órát tartó pedagógus által irányított keretek között élhet.

 

3.     Személyes adatainak nyilvántartásáról az osztályfőnök segítségével győződhet meg, illetve kérheti az adatok helyesbítését. A tanulók személyes adatainak kiadása csak hivatalos helyről érkező megkeresés esetén teljesíthető.

 

4.     Joguk van a rendszeres tájékoztatáshoz tanulmányaikkal, az iskola működésének rendjével, jogaik gyakorlásával kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tájékoztatást osztályfőnöki órákon, iskolarádión keresztül, hirdetőtáblán, faliújságon, illetve az osztály diákönkormányzati tisztségviselőin keresztül kapják meg a tanulók.

 

5.     Joguk van megismerni az őket érintő iskolai dokumentumokat (Házirend, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó rendelkezéseit). Ezen dokumentumok az iskola könyvtárában, valamint a tanári szobában, az iskola honlapján hozzáférhetők. A tanulók az osztályfőnöktől kérhetnek segítséget a dokumentumok megismeréséhez.

 

6.     Minden tanulónak joga van az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Az iskolai fogászati és egyéb egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni. A szülő a kezelések alól előzetesen, írásban mentességet kérhet gyermeke számára. Az iskola az iskolaorvossal és iskolavédőnőkkel történt egyeztetés alapján biztosítja a vizsgálatok megszervezését és a felügyeletet.

 

7.     A tanulóknak az igazgató és a pedagógusok fogadóóráin joguk van szüleikkel együtt megjelenni.

 

8.     Azokon az iskolai rendezvényeken, ahol minden tanuló nem jelenhet meg, a közösségnek joga van tagjaiból küldötteket választani.

 

9.     Az iskolai rendezvények szereplői és szervezői lehetnek.

 

10.  A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók az osztályfőnökök irányításával megválasztják a tanulói ügyeleteseket. Az ügyeletes tanulók az ügyeletes nevelőkkel együtt biztosítják a rendet, fegyelmet.

 

11.  Választhatnak a választható tantárgyak és foglalkozások közül.

 

12.  Joguk van tankötelezettségüknek rendes-, vagy magántanulóként is eleget tenni. A szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemmel kérheti, hogy gyermeke magántanulóként tegyen eleget tankötelezettségének. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgára történő felkészítése a szülő feladata és felelőssége.

 

13.  Joguk van megfelelő szakvélemény birtokában kérni valamely tantárgy vagy tantárgyak tanulása vagy értékelése alóli mentességüket. Ezt a szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelemmel igényelheti.  A vizsgálatra a tanulót a szülő viszi el.

 

 

A tanulók kötelességei

 

1.     Minden tanuló köteles legjobb tudása és képessége szerint tanulni, iskolai feladatainak eleget tenni.

 

2.     Köteles tiszteletet és megbecsülést tanúsítani a felnőttekkel, az iskola egyéb dolgozóival, tanáraival, szüleivel és tanulótársaival szemben.

 

3.     Köteles betartani az iskola házirendjét és működési rendjét, baleset és tűzvédelmi szabályait.

 

4.     Köteles az iskolába a tanítás kezdete előtt legkésőbb 10 perccel érkezni, a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedni, az órai munkába érdemben bekapcsolódni. Az órai munka megtagadása fegyelmi vétségnek minősül.

 

5.     Az iskola helyiségeit és felszereléseit csak nevelői felügyelettel használhatja.

 

6.     Tűz, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén köteles a levonulási terv szerint fegyelmezetten az előírásoknak megfelelően viselkedni.

 

7.     Ha balesetet, illetve más veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul köteles azt jelenteni az ügyeletes nevelőnek, vagy a titkárságon.

 

8.     Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota engedi – ha rosszul érzi magát, vagy megsérült.

 

9.     Minden tanuló köteles megőrizni az iskola és környezete tisztaságát, rendjét.

 

10.  Becsülje meg iskola, saját és társai személyi tulajdonát, felszereléseit. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

 

11.  Köteles a szükséges taneszközökről gondoskodni, azokat megbecsülni. Minden más, az iskolai élettel, a tanulással nem összefüggő eszközt az iskolába hozni tilos. Balesetveszélyes ékszerek viselése nem megengedett. Az iskolai feladatokkal nem összefüggő felszerelésekért és értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

 

12.  Mobiltelefon és egyéb hanghordozó, hang és képrögzítő eszközök használata tanítási idő alatt és a szünetekben tilos. Vétség esetén a pedagógus elveszi, és tanítás után adhatja vissza.

 

13.  Súlyosabb vétség esetén csak a szülőnek adható át.

 

14.  Az alsó és felső tagozaton a tanórák idejére a telefonokat ki kell kapcsolni! Anyagi felelősséget az iskola ezekért az eszközökért nem vállal.

 

15.  Amennyiben a tanuló engedély nélkül hangfelvételt vagy fényképet készít, és ezzel visszaél, az iskola a személyiségi jogok védelme érdekében fegyelmi eljárást kezdeményez.

 

16.  A tanuló az iskolában életkorához illő módon és öltözetben, ünnepélyeken ünnepi öltözetben jelenhet meg.

 

17.  A tájékoztató füzetét köteles minden órára magával vinni, a kapott osztályzatokat beírni, és azt a pedagógussal, otthon szüleivel aláíratni. 

 

18.  Az iskola színeiben tudása legjavát adva képviseli iskoláját tanulmányi és sportversenyeken, egyéb rendezvényeken.

 

19.  Ápolja az iskola hagyományait, fogadja el annak szokásait, belső rendjét. Ismerje az iskola névadójának életútját, munkájával, magatartásával öregbítse az iskola jó hírnevét.

 

20.  A tanuló köteles az ingyenes használatra kapott tankönyveket - állapotukat megőrizve - a tanév végén hiánytalanul leadni, a bennük lévő kárt megtéríteni.

 

 

 

A szülői jogok és kötelességek szabályai

 

     1.         A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga.

     2.         A szülő joga nem állami illetve nem önkormányzati intézményt választani a gyermeke számára.

     3.         Joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

     4.         Megismerje a nevelési- oktatási intézmény pedagógia programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

     5.         Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

     6.         Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője megvizsgálja és legkésőbb harminc napon belül érdemi választ kapjon.

     7.         Az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezze.

     8.         Az intézményvezető hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.

     9.         Kezdeményezze a szülői szervezet létrehozását, választó és választható legyen.

  10.         Kezdeményezze iskolaszék létrehozását.

  11.         Személyesen vagy képviselő útján, részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

 

A szülő kötelessége, hogy

 

     1.         gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

     2.         biztosítsa gyermeke részére tankötelezettségének képzési kötelezettségen teljesítését.

     3.         figyelemmel kísérje gyermeke tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden elvárható segítséget.

     4.         rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.

     5.         elősegítse gyermekének közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

     6.         megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak védelmében.

     7.         tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát.

 

Az iskolai diákönkormányzat

 

1. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete.

 

2. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

 

3. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá.

 

4. A diákönkormányzat az alakuló ülésén javaslatot tehet a tanítás nélküli munkanap időpontjáról, annak programjáról, melyet az éves diák önkormányzati programban rögzít.

 

5. A tanulók és a tanulóközösségek (osztályok) érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el (szabadidős tevékenységek segítésére stb.).

 

6. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat vezetősége irányítja, akik az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből állnak.

 

7. A diákönkormányzat – a nevelőtestület egyetértésével – határozza meg szervezetét és működését.

 

8. Céljainak megvalósításához az iskolavezetés a mindenkori éves költségvetésben biztosítja a diákönkormányzat részéről felmerülő költségeket.

 

9. Az iskola a gyermekszervezet működéséhez szükséges valamennyi feltételt térítésmentesen biztosítja (az iskola helyiségeit, annak berendezését és felszerelését).

 

10. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által felkért és megbízott nevelő irányítja.

 

11. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a mindenkori megbízott nevelő látja el.

 

12. A diákönkormányzatot megilleti a javaslattevő, véleményezési, és egyetértési jog. A jogok gyakorlása előtt, a nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének a véleményét.

 

13. A tanulók megválaszthatják maguk közül a diákönkormányzat képviselőit.

 

Iskolai diákközgyűlés

 

Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, melyen minden tanulónak joga van részt venni.

A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

 

 

Iskolánkban választható tantárgyak, területek

 

A 2011.évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 35. § (1). szerint ”Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy e helyett választható az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

 

A 2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 13.§-14.§ -ban leírtak szerint:

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra kötelezően választandó tanítási óra:

-       hittan óra vagy erkölcstan óra

 

A tanuló a választott tanítási órán a tanítási év végéig, vagy az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles részt venni.

·       Idegen nyelvi és informatika orientáció az alsó tagozaton. Jelentkezés az 1. osztályos beiratkozáskor.

·       Emelt szintű nyelvi csoportok 5- 8. évfolyamon. Jelentkezés 4. évfolyamon.

·       Emelt szintű matematika 5-8. évfolyamon. Felvétel az osztálytanító javaslata alapján a 4. évfolyam végén.

·       Emelt szintű informatika 5-8. évfolyamon.

 

A tanuló a választott speciális foglalkozásról a következő évfolyam kezdetén léphet ki a szülő írásos bejelentésével.

 

 

 

Az iskolánkban válaszható tantárgyakra vonatkozó

szabályok, a tanulók tantárgyválasztása

 

 

1.     A helyi tantervben meghatározottak szerint a tanórai foglalkozások lehetnek a tanulói részvétel szempontjából: kötelező tanítási órák, kötelezően választott órák, és szabadon választott órák.

 

2.     Az iskola minden év május 30-ig felméri, hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni.

 

3.     Az első évfolyamon a beiratkozás napján kell és lehet megtenni.

 

4.     A jelentkezés egy tanévre szól.

 

5.     A jelentkezést követően a választható tanóra kötelező lesz a tanuló számára.

 

6.     A tanuló a tantárgyválasztásáról szóló döntését csak írásbeli kérelem alapján változtathatja meg az igazgató engedélyével.

 

7.     Idegen nyelvi csoport változtatására félévben vagy a tanév végén van mód, ennek feltétele az igazgató engedélye.

 

8.     Iskolánkban a matematika tantárgy oktatása 5-8. évfolyamokon csoportbontásban történik, melyekbe a tanulókat az alsós teljesítményeik alapján a tanítók javaslatára soroljuk be. Az adott csoportok a szaktanár döntése alapján a tanuló képességeit és szorgalmát figyelembe véve átjárhatóak.

 

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

 

 

A vizsgaszabályzat célja

 

Vizsgaszabályzatunk célja a 20(2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 104.§ 1-3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatti vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása.

 

A fenti szabályozás szerint tanulóink írásbeli és szóbeli vizsgakötelezettségnek tesznek eleget a pedagógiai program alapján.

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák célja

 

-      azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatai, évközi teljesítményük, érdemjegyeik alapján az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett megállapítani,

-      vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a tantárgyi követelményeket teljesíteni (két tanév összevonásával)

-      vagy az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon adhat számot tudásáról.

 

 

Általános szabályok

 

A vizsgaszabályzat az intézményünk által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, amelyek a következők:

- osztályozó vizsga

- különbözeti vizsga

- javító vizsga

- pótló vizsga

 

Hatálya iskolánk minden tanulójára kiterjed:

-       arra, aki osztályozó vizsgára jelentkezik 

-       arra, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

-       arra, aki különbözeti vizsgára jelentkezik

    -    arra, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

 

 

Kiterjed továbbá iskolánk nevelőtestületének valamennyi tagjára és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgaszabályzatunk hatályba lépése a tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes és határozatlan időre szól.

 

Minden vizsga írásbeli, szóbeli vizsgarészből áll a Pedagógiai Programunknak megfelelően.

 

 

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

 

Intézményünk az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben szervezi meg.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt vagy igazolatlan hiányzási órát gyűjtött össze és ezért a szaktanár a félévi vagy az év végi érdemjegyét nem tudta megállapítani.  

A hiányzás mértéke 250 óra, vagy az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-án hiányzott.

 

Akkor is osztályozó vizsgát kell tennie, ha a szülő kérelmére a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott sajátos helyzete miatt. 

 

Akkor, ha engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének a tanévnél rövidebb idő alatt tegyen eleget.

 

Ha sikeres osztályozó vizsgát tett az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

Az írásbeli vizsgák megválaszolásához vizsgatantárgyanként 45 perc áll rendelkezésére.

Szóbeli vizsga egy vizsganapon három tárgyból szervezhető. Időtartama 10 percnél nem lehet több.

 

A tanulmányok alatti vizsgán, lehetővé kell tenni azokat a mentességeket, kedvezményeket, amelyet a tanuló kapott a szakértői bizottság véleménye alapján.

 

Az osztályozó vizsgát megismételni nem lehet, annak eredményét megváltoztatni nincs lehetőség.   

Ha az osztályozó vizsga szabályos volt, az eredmény elégtelen, a tanuló köteles a tanévet megismételni.

 

 

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

 

A különbözeti vizsgák időpontját az intézmény vezetője, az igazgató határozza meg.

 

A tanulmányok folytatásának feltétele lehet: iskolaváltoztatás, vagy az eddig külföldön végzett tanulmányok után Magyarországon szeretni folytatni iskolai tanulmányait.

 

Azokból a tantárgyakból vagy tantárgyi részekből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amely tantárgy vagy tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a magasabb évfolyamba lépésnek.

 

A különbözeti vizsga tantárgyainak és tartalmának meghatározása során az igazgató egyedileg hoz határozatot a tanuló ügyében.

 

 

JAVÍTÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet (3 tantárgy esetén).

Javítóvizsga minden év augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A tanulót a javítóvizsga befejezése után az eredményről azonnal tájékoztatni kell.

 

 

PÓTLÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az osztályozó vizsga (pótló vizsga) különbözeti vizsga követelményeit a teljes vizsga tananyagából vagy a vizsgarészből, akkor kérelmére pótló vizsgát tehet.

 

Ennek időpontját egyéni elbírálás alapján az intézmény igazgatója jelöli ki. 

 

 

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG

ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

SZABÁLYAI

 

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során, a pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát is letehet, amely lehet: osztályozó vizsga és javító vizsga is.

 

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgákat az Oktatási Hivatal szervezi.

 

A tanuló a szülő aláírásával, a félév vagy az év vége utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben akár a hiányzása miatt nem értékelhető, és osztályozó vizsgára kapott engedélyt, úgy az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, hogy  független vizsgabizottság előtt kíván  vizsgázni.

 

 

A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK

LEGFONTOSABB ALAPELVEI

 

A vizsgabizottság három főből áll. 

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár 

 

Ellátandó feladatok:

 

Az elnök    

-      felel a szabályok betartásáért

-      ellenőrzi a vizsgázó adatait, vezeti a jegyzőkönyvet

-      ha kell, szavazást rendel el                              

 

Kérdező tanár(ok) 

-      csak megfelelő szaktanári végzettséggel lehet

-      lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki a vizsgára küldte

 

Az intézmény igazgatója felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

 

Ellenőrző tanár    

-      lehetőség szerint szakos tanár

-      felel a vizsga szabályszerűségéért

 

 

 

AZ ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS 

SZABÁLYAI

 

-      a feladatlapot el kell látni az iskola pecsétjével, fel kell tüntetni a tantárgy nevét, a tanuló nevét és a dátumot

-      a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

-      a vizsgán használt segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

 

 

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

Pótló vizsga esetén egy nap három írásbeli vizsga is tartható.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár a jegyzőkönyvben rögzíti a tényt, és jelenti az igazgatónak.

 

Az írásbeli vizsga javítása:

-       a szaktanár az adott vizsganapon, piros tollal javítja a tanuló írásbeli dolgozatát

-       ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a tanuló meg nem engedett segédeszközöket használt, azt rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót

 

A SZÓBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. 

 

-       a vizsgázónak a tantárgyi vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.

-       a szóbeli vizsgán a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készülhet az önálló szóbeli feleletre

-       a felkészülési idő legalább 20 perc

-       a szóbeli felelet során, a tanuló használhatja a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit

-       a felelet maximum 10 percet tarthat

-       ha a tanuló az adott kérdésben, témában teljes tudatlanságot mutat, egy alkalommal még kaphat új szóbeli feladatot

 

Ha a tanuló a szóbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, erről jegyzőkönyvet  készít és a vizsgabizottság dönt szóbeli vizsga eredményéről.      

 

A szabálytalanságok esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki dönt a törvények alapján.

 

 

AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI,

KÖVETELMÉNYEI

ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE

 

A vizsgatantárgyak követelményrendszere: 

 

Minden vizsgatantárgy követelményrendszere azonos az adott évfolyam, adott tantárgyának, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programjában található tantárgyi követelményrendszerével.

 

 

VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI:

 

magyar irodalom                    írásbeli+ szóbeli

magyar nyelvtan                    írásbeli+szóbeli

matematika                             írásbeli+szóbeli

történelem                              írásbeli+szóbeli

idegen nyelv                           írásbeli+szóbeli

fizika                                      írásbeli+szóbeli           

kémia                                     írásbeli+szóbeli  

földrajz                                   írásbeli+szóbeli

biológia                                  írásbeli+szóbeli 

természetismeret                    írásbeli+szóbeli

 

 

 

A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE:   

 

A tanuló az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli vizsgateljesítménye alapján az alábbi értékelési mutatók szerint kapja meg az érdemjegyet:

 

Felső tagozat                                                 Alsó tagozat

0-33%             1                                             0-39%             1

34-50%           2                                             40-59%           2

51-75%           3                                             60-79%           3

76-90%           4                                             80-91%           4

91-100%         5                                             92-100%         5

 

 

A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

 

Ennek módját a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 104.§ (1.)(2.)(3.) pontja tartalmazza. 

 

 

 

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről,

taneszközökről

 

  • A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, egyéb taneszközöket, tanulmányi segédleteket a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével, az iskolavezetés hozzájárulásával lehet megrendelni.

 

  • A következő tanév tankönyveinek és taneszközeinek, tanulmányi segédleteinek megrendeléséről az adott tanév második szülői értekezletén (február) tájékoztatjuk a szülőket.

 

  • A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek véglegesítése, a tanév vége előtt kerül pontosításra (május vége).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szociális támogatások megállapításának

és felosztásának elvei

 

A szociális segítségnyújtás szabályai:

 

·       Az iskolában a rászorulók kétféle támogatást igényelhetnek. Az egyik az étkezési térítési kedvezmény, a másik a tankönyvtámogatás.

 

·       Mindkettő odaítélése a beérkező kérelmek alapján történik a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

 

 

A tankönyvtámogatás rendje

 

Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a 23/2004.(VIII: 27.) OM rendelet és a tankönyvpiac rendjéről a 2001. évi XXXVII. törvény szabályozza.

      

A Köznevelési törvény 46.§ (4) értelmében 2013/2014. tanévtől az első osztályosok ingyen kapják a tankönyvet.

 

·      A tanuló (szülő) az iskolában – család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet.

 

·      Az igényléshez a szülőnek a megfelelő igazolásokat csatolni kell.

 

·      Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét a hatályos költségvetési törvény tartalmazza.

 

·      A tankönyvcsomag összeállításáról az elfogadott elvek és az ingyenes tankönyvellátásra fordítható keret alapján dönt a tantestület.

 

·      Az iskola a kedvezményre jogosult tanulónak a saját tulajdonába adja a tankönyvet.

 

·      A nevelőtestület támogatja, ha a szülő a könyvtár számára önként felajánlja a tankönyveket a későbbi felhasználásra.

 

·      A tanuló, illetve a törvényes képviselője, szülője köteles a tartós tankönyvek (térkép, szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb segédletek) elvesztéséből, rongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

 

 

Az étkezési támogatás rendje

 

·      Az alanyi jogon (normatív) kedvezményezettek körét a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény szabályozza.

 

·      A fenntartó Önkormányzati Képviselőtestület által rendeletben megállapított mindenkori térítési díjakat kell a szülőnek befizetni postai csekk formájában.

 

·      A normatív támogatás mértéke 100% illetve 50% igénybevételére van lehetőség.

 

·      Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett díjat túlfizetésként a következő havi térítési díjba számolja bele.

 

·      A tanév végén fel nem használt étkezési térítési díjat a szeptemberi étkezéseknél tudjuk figyelembe venni.

 

·      Ha a következő tanévtől a tanuló nem étkezik, van rá mód, hogy a túlfizetett napokat, étkezés formájában számoljuk el.

 

·     A tanulói jogviszony megszűnésekor a befizetett, de fel nem használt étkezési térítési díjat az intézmény visszafizeti.

 

 

Az iskola munkarendje

 

1. Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg a tanévnyitó tantestületi értekezleten.

 

2. Az iskola munkarendjében az oktatási miniszter által kiadott, az adott tanévre vonatkozó előírásai alapján a diákönkormányzat javaslatát is figyelembe véve a tantestület dönt (tanítás nélküli munkanap).

 

3. Az éves munkarendben, munkatervben határozza meg a tantestület az iskola hagyományos programjainak időbeni elosztását, a tanítás nélküli munkanapokat.

 

4. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak az osztályfőnöki órán és a szülőknek az első szeptemberi szülői értekezleten.

 

Iskolánk, a tanulóközösség hagyományai:

 

·       tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, ballagás

·       iskolai ünnepélyek, megemlékezések

·       részvétel a városi ünnepségeken

·       mikulás, karácsony

·       farsang

·       Petőfi nap

·       tanulmányi versenyek

·       papírgyűjtés

 

 

 

 

 

 

Tanórán kívüli foglalkozások rendje,

és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai

 

 

1. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak megfelelő létszámú jelentkező esetén lehet szervezni (a korrepetálás ez alól kivételt jelent).

 

2. Alacsony létszámnál az igazgató egyedi elbírálása alapján intézkedik a foglalkozás megszüntetéséről vagy a további folytatásáról.

 

3. A tanórán kívüli foglalkozások helyét, időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben a terembeosztással együtt.

 

4. A foglalkozások megbízott vezetői éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

 

5. A foglalkozások működési költségeit az iskola éves költségvetésében biztosítja.

 

6. Az iskolai munkaterv szerint szervezett kirándulásokon, iskolai kulturális rendezvényeken, évnyitón, évzárón minden tanulónak részt kell vennie.

Indokolt esetben az igazgató adhat felmentést, egyeztetve az osztályfőnökkel.

 

7. Bizonyos esetekben a délutáni rendezvényeken való részvétel alól az osztályfőnök is adhat felmentést.

 

8. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden tanuló számára kötelező. Indokolt esetekben távolmaradást az osztályfőnök is engedélyezhet.

 

9. Az iskola által szervezett szakkörökbe, sportkörökbe szülői hozzájárulással a tanuló önként jelentkezhet. Arról kimaradni csak írásbeli kérelem benyújtását követően lehetséges.

 

10. Az emelt szintű tantárgyak oktatásában résztvevőknek a tantárgyi órán való részvétel kötelező.

 

11. A tanuló a nevelő javaslatára korrepetáláson vehet részt.

 

12. A tanulók tagjai lehetnek az iskolán kívüli egyesületeknek szülői engedéllyel, melyről az osztályfőnököt tájékoztatni kell.

 

 

Az iskola működési rendje

 

1. A tanítás 800-kor kezdődik és 1245-ig tart.

Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezik meg az iskolába, elfoglalja a helyét a tanteremben. A szaktanterembe a szaktanár kíséretével együtt megy az osztály.

 

2. Az órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15. A tízórai szünet kivételével – ha az időjárás engedi – a tanulók az udvaron tartózkodnak.

 

3. Előzetes szülői kérés alapján 630-730-ig reggeli ügyeletet biztosítunk a korábban érkező tanulóknak. A nevelői és tanulói ügyelet 730-tól működik.

 

 

Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő:

 

 

Petőfi Sándor Általános Iskola:

 

1. óra                8 00    −     8 45

2. óra                9 00    −     9 45

3. óra              10 00    −   10 45

4. óra              11 00    −   11 45

5. óra              12 00   −   12 45

 

napközi: 1145–1600-ig                       tanulószoba: 1300–1600-ig

 

 

 

Móra Ferenc Általános Iskola:

 

7 30 – 7 45                  Készülődés a tanításra

7 45 – 8 00                  Játékos egészségfejlesztő testmozgás

8 00 – 8 45                  1. tanítási óra

8.45 – 9 00                  Reggeli

9 00 – 9 45                  2. tanítási óra

9 45 – 10 00                Nagyszünet (jó idő esetén az udvaron töltik el a tanulók)

10 00 – 10 45              3. tanítási óra

10 45 – 10 55              Óraközi szünet

10 55 – 11 40              4. tanítási óra

11 40 – 11 45              Ötperces szünet

11 45 – 12 30              5. tanítási óra

12 30 – 12 45              Játékos egészségfejlesztő testmozgás

12 45 – 13 15              Ebéd

13 15 – 13 30              Játékos egészségfejlesztő testmozgás délután

13 30 – 14 15              Hittan, szakköri elfoglaltságok, napközis foglalkozás, játék

14 15 – 14 45              Egyéni tanulás

14 45 – 15 15              Játékos egészségfejlesztő testmozgás délután

15 15 – 15 45              Egyéni tanulás

15 45 – 16 00               Uzsonna, a terem rendezése, sorakozó

 

4. Az ebédeltetés 1145-tól 1400-ig tart nevelői felügyelet mellett.

 

5. Az utolsó órát tartó nevelő az iskolában étkező tanulókat elkíséri az ebédlőbe, ahol a tanulók kulturáltan és fegyelmezetten fogyasztják el az ebédet.

 

6. A szünetekben az iskolai rendről és fegyelemről a nevelői és a tanulói ügyelet gondoskodik.

 

7. Az iskolai büfét kulturáltan és fegyelmezetten vehetik igénybe a tanulók.

 

8. Tanítási idő alatt a tanulók az iskolából engedély nélkül nem távozhatnak el.

 

9. A napközis foglalkozások a tanítási órák után, a tanulószobai foglalkozások 13 órakor kezdődnek. A tanulószobai foglalkozások előtt nevelői ügyeletet tartunk.

 

10. Tanítási idő után az iskola udvarán a tanulók csak szervezetten és engedéllyel tartózkodhatnak.

 

11. A tanítás befejezése után a tanulók előzetes jelentkezés alapján tanítási órán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt. (szakkör, sportkör, kézműves foglalkozások, játékdélutánok stb.)

  • A délutáni foglalkozások általában 14 órakor kezdődnek, ettől eltérő időpontban foglalkozást csak az igazgató engedélyezhet.
  • Ha két egymást követő foglalkozáson vesz részt a tanuló, és másik terembe megy,

      néhány perces távolmaradása nem minősül késésnek.

 

12. Mulasztás esetén a tanuló értesíti osztályfőnökét a mulasztás okáról. 3 napon túli mulasztást csak orvosi igazolással lehet igazolni. Évente 3 napot a szülő is igazolhat. Rendkívüli esetben a szülő kérésére 3 napon túlra tervezett mulasztást csak az igazgató engedélyezhet.

 

13. A tanítási óra megkezdése után érkező tanuló későnek minősül. A késés idejét az órát tartó pedagógus a napló megjegyzés rovatában rögzíti. A késések ideje összeadódik, és igazolásuk az egyéb mulasztásokhoz hasonlóan történik.

 

14. Az igazolatlan hiányzás befolyásolja a tanuló magatartásának minősítését.

 

15. Az étkezési csekket legkésőbb minden hónapban 15-ig be kell fizetni.

 

16.A tájékoztató füzet pótlása esetén az új tájékoztató füzetbe az érdemjegyek, a dicséretek, valamint a fegyelmező bejegyzések pótlólag beírásra kerülnek. A füzet elvesztése amennyiben a tanuló hibájából történik, fegyelmi vétségnek minősül.

 

17.A tanulói tankönyvtámogatás minden évben a vonatkozó rendelet szerint, rászorultsági alapon az osztályfőnökök véleményének meghallgatásával a nevelőtestület döntése alapján kerül kiosztásra. Az ehhez szükséges igazolásokat a szülők a megadott határidőre beszerzik.

 

 

A hetesek feladatai

 

1. A hetesek a tanítás megkezdése előtt érkeznek az iskolába. Az érkezés időpontja: 730

2. A két hetes a feladatát megosztva teljesíti.

3. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés), a tiszta kulturált környezetet.

4. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.

5. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges problémákat, gondokat, rendellenességeket.

6. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor csengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, vagy jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.

7. A hetes figyelmezteti osztálytársait, hogy a termet rendben hagyják el.

8. Ha a hetes hiányzik, az ő helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.

9. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén, annak súlyosságától függően, az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.

 

A heteseket, munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

 

 

Az ügyeletesek feladatai

 

 

Főbejárat (C épület):

·       Az ügyelet minden nap 730-kor kezdődik. és minden szünetre vonatkozik.

·       Az ügyeletes 730előtt nem engedhet át tanulót az A, B és D épületbe.

·       Becsöngetés után mindenkit a terembe küld.

·       A főbejáraton át a tanuló az iskolát csak engedéllyel hagyhatja el.

 

Udvari ügyelet:

·       Az ügyelet az első szünetben kezdődik és a negyedik óra utánig tart.

·       Becsöngetéskor a bejárati ajtónál segíti a bevonulást, minden tanulót beküld az udvarról.

 

Emelet:

·       Az ügyelet 730-kor kezdődik, és minden szünetre vonatkozik.

·       A tízórai szünet kivételével kiküldi a tanulókat az udvarra, ellenőrzi a mellékhelyiségeket is. Ha fegyelmezetlenséget tapasztal, intézkedik.

·       Ügyel arra, hogy becsöngetések után ne tartózkodjanak tanulók a folyosókon.

 

Hátsó udvari bejárat (D épület):

·       Az ügyelet 730-kor kezdődik, és a szünetekre vonatkozik.

·       A folyosón tartózkodókat kiküldi az udvarra. Ügyel a mellékhelyiségek rendjére.

·       A 2. illetve a 3. szünet idejében ügyel a tízóraiztatás rendjére.

 

 

 

A tanulók jutalmazásának formái és rendje

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

·            példamutató magatartást tanúsít, vagy

·            folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

·            az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

·            bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

 

 

Az iskolai jutalmazás formái:

a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret

- napközis nevelői dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

 

b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

- tantárgyi teljesítményéért,

- példamutató magatartásáért,

- kiemelkedő szorgalmáért,

- példamutató magatartásáért és szorgalmáért dicséretben részesíthetők.

 

c./ Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

 

d./ Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

 

e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

 

f./ A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

 

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló „megjegyzés” rovatába be kell jegyezni.

 

Minden tanév végén az alábbi címek adományozására kerül sor a nevelőtestület javaslata alapján.

 

„ A Petőfi Sándor Általános Iskola kiváló tanulója”

„ Jó tanuló – jó sportoló”

„ A Petőfi Sándor Általános Iskola kiváló sportolója”

 

 

 

A tanulók büntetésének elvei és formái

 

 

Azt a tanulót, aki

-       tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-       a házirend előírásai megszegi, vagy

-       igazolatlanul mulaszt, vagy

-       bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

                            

Az iskolai büntetések formái:

 

-       szaktanári figyelmeztetés;

-       napközis nevelői figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki intés;

-       osztályfőnöki megrovás;

-       igazgatói figyelmeztetés;

-       igazgatói intés;

-       igazgatói megrovás;

-       tantestületi figyelmeztetés;

-       tantestületi intés;

-       tantestületi megrovás.

-       fegyelmi eljárás

 

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai, a tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések:

 

 

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések

 

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein.

 

Hiányzások:

A betegségből adódó hiányzásról orvosi igazolást kell hozni.

Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján de legkésőbb öt napon belül bemutatni.

Egy tanévben három tanítási napot a szülő is igazolhat, ezt a tájékoztató füzetbe illetve az ellenőrző kell bejegyezni.

Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetes engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök és az igazgató hatásköre.

Betegség esetén, a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon értesítse az iskolát.

 

Amennyiben az osztályfőnök igazolatlan mulasztást észlel, köteles értesíteni a szülőt.

Amennyiben a szülő nem tudja érdemben igazolni a távolmaradást, igazolatlan mulasztásnak minősül.

Többszöri igazolatlan távollét esetén, az osztályfőnök értesíti a gyermek –és ifjúságvédelmi felelőst, aki felveszi a kapcsolatot a családsegítővel, valamint értesíti a jegyzőt.

 

A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el.

A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.

 

Késések:

Ha a tanuló a tanóra foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik és ezt igazolnia kell.

Ha a késések ideje eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

A késések csak indokolt esetben igazolhatóak.

 

Kirívóan súlyos fegyelmezetlenség esetén az egyes fokozatok átléphetők.

 

Az igazgatói büntetések egyes fokozatait megelőzhetik a diákönkormányzat fegyelmi bizottsága előtti elbeszélgetések, valamint a nevelőtestület előtti szülőkkel történő esetmegbeszélések.

 

1.         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

2.         A tanulót a kötelességszegés súlyosságát tekintve igazgatói büntetésben kell részesíteni, az alábbi esetekben:

-      az agresszió megnyilvánulása, mint a másik tanuló megverése, bántalmazása,

-      egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása, mint: dohány, szeszesital, drog

-      szándékos károkozás,

-      az iskola nevelőinek, és alkalmazottainak, azok emberi méltóságának megsértése

-      minden olyan cselekmény, amely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül.

3.         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén, a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.

4.         A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény vezetője, az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

5.         A fegyelmi eljárásról a szülőt hivatalosan értesíteni kell, és meg kell idézni fegyelmi tárgyalásra.

6.         A büntetés fokozatát írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.         A gondatlan vagy esetleg szándékos károkozása esetén a tanuló törvényes képviselője, szülője kártérítésre kötelezhető a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben.

8.         A kártérítés mértékét, a körülmények figyelembevételével, az iskola igazgatója határozza meg.

 

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi

munkájáról

 

1. A szülőket a tanulók egyéni továbbhaladásáról a nevelők a következő módon tájékoztatják: szóban:

·      családlátogatásokon,

·      szülői értekezleteken

·      nevelői fogadóórán

·      írásban: tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv)

 

2. Minden hónap első hétfőjén 1630-1730-ig fogadóórát tartunk (kivétel: szeptember, február, június hónap). Az időponttól való eltérésről a szülőket a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel értesítjük.

 

  • A szülők a fogadóórán kívül is fordulhatnak rendkívüli esetben az igazgatóhoz, osztályfőnökhöz, szaktanárhoz előzetes időpont egyeztetés alapján.

 

  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén tájékoztatja.
  • A tanuló, a szülő jogsérelem esetén az osztályfőnökhöz illetve az iskola igazgatójához fordulhat a sérelem elszenvedésétől számított 15 napon belül.
  • Az iskola egész területén tilos a dohányzás! (a 2011.évi XLI. Törvény)

 

 

 

 

 

 

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok

 

Testnevelési foglalkozásra, edzésre vonatkozó külön szabályok:

 

  • A tornaterem és az öltöző területén azok a diákok tartózkodnak, akiknek testnevelés órájuk van.
  • A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.

·       A testnevelési órákon a tanulók kötelessége, önmaga és társai testi épségét védő szabályokat, tanári utasításokat betartani.

·       A tanulók a hosszú hajukat kötelesek összefogni.

·       A délutáni sportfoglalkozást csak tanár, edző, vagy megbízott nevelő vezetheti.

·       A tornatermet a tanuló egyedül nem használhatja. 

·       A sporteszközöket a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

·       Az öltöző nyitásáért és zárásáért a szaktanár a felelős.

·       A felmentettek a testnevelés óra ideje alatt az iskolát nem hagyhatják el, osztályukkal az órán kell tartózkodniuk.

·       A sportfoglalkozáson a tanulóknak – utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselni.

·       A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

·       Az ideiglenesen felmentett tanulók is a tornateremben tartózkodnak, azt csak a nevelő engedélyével hagyhatják el.

A Nemzeti Köznevelésről  szóló 2011. évi CXC. törvény 35.§ értelmében, 2013. szeptember 1-től az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

 

A hit- és erkölcstan óra az iskolai nevelés –oktatás első, ötödik évfolyamán felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

 A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezései kifutó rendszerben érvényesek.

 

 

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének

meghatározása:

 

 

  1. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes.
  2. Az iskola együttműködik a város történelmi egyházaival.
  3. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az iskola tanítási rendjéhez igazodva.
  4. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.
  5. A tanév elején közös egyeztető megállapodásoknak megfelelő időpontokban tartják óráikat.
  6. Az iskolai házirend betartása a hitoktatáson részvevő tanulóknak is kötelező.
  7. Az intézmény vezetője a hitoktatás működésének rendjét, helyét, idejét bejelentés nélkül is ellenőrizheti.

Házirend a napközi otthonban

 

Intézményünkben az iskolai házirend a napközis tanulókra is érvényes.

 

Általános tudnivalók:

 

  1. A napközibe való felvételi igényt a szülők előre, minden év májusában a felvételi lapon kérhetik.

 

  1. Ez történhet az l. osztályba való beiratkozáskor, év végén, indokolt esetben a tanév bármely időszakában.

 

  1. A napközis foglalkozások ideje a csoportok heti rendjétől függően kötött, ezért attól eltérni csak kivételes esetben lehet (pl. szakkörök, hittan, sportkör stb.)

 

  1. A foglalkozások ideje: a tanóra befejezésétől 16 óráig tart.

 

  1. Szülői igény esetén a tanulók számára 1600 és 1645 között az iskola felügyeletet biztosít.

 

  1. A napközis csoportok átvétele az utolsó óráról való kicsöngetéskor történik.

 

  1. A foglalkozásról a szülő írásbeli kérelme alapján lehet elengedni a tanulót.

 

  1. Az ebédlőben nevelői felügyelettel, az időbeosztásnak megfelelően étkeznek

 

  1. Törekedni kell a helyes étkezési kultúra kialakítására.

 

  1. A délutáni foglalkozásokon a tanuló iskolai felszerelése mellett szükséges a tisztasági csomag használata is.

 

  1. A napközis nevelők az étkezés és a tanulási foglalkozások között levegőzési, és szabadidős foglalkozásokat szerveznek a gyerekek számára, ahogyan azt a csoportok elfoglaltsága megengedi.

 

  1. Tanulási időben a délelőtt feldolgozott anyag gyakorlása, az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítése történik.

 

  1. Tanulási időkeret:            1- 2.osztályban                 1 óra

3. osztályban                   1 óra 30 perc

4. osztályban                   1 óra 30 perc

 

  1. A napközis tanuló köteles a tanulmányi munkában fegyelmezetten, a képességeihez mérten a leghatékonyabban részt venni.

 

  1. A tanulási foglalkozásokat a szülők, hozzátartozók, idegenek nem zavarhatják.

 

  1. A tanuló a napköziből csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére távozhat el.

 

  1. A szülők értesítése gyermeke magatartásáról, szorgalmáról az üzenő füzeten keresztül történik.

 

  1. Fegyelmezetlen magatartás miatt a tanuló másik csoportba áthelyezhető. 

 

  1. A napköziben tanúsított magatartás az iskolai értékelés részét képezik.

 

A tanulószoba házirendje

 

 

  1. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben tanév közben is lehetséges a tanuló tanulószobai felvétele.

 

  1. A tanulószobai foglalkozások 1245–1600-ig tartanak. A foglalkozások az ebédeltetéssel kezdődnek. Az uzsonnázás 1445-kor a nevelő irányításával történik.

 

  1. A foglalkozásokon az aznapi írásbeli feladatok elvégzése és a másnapra való felkészülés történik. A számonkérés a tanulószobai foglalkozást tartó nevelő feladata.

 

  1. A tanulószobai foglalkozások alól felmentést az osztályfőnök, a tanulószoba vezető, a foglalkozást tartó nevelő adhat.
  2. A felmentés adható sportkörre, zenei, szakköri stb. foglalkozásra, szülő-gondviselő kérelemre.

 

·       A tanulószoba vezetője a tanév elején az osztályfőnök segítségével felméri a tanulószobára jelentkező tanulókat.

·       Segít a tantárgyfelosztás alapján kijelölt pedagógusok tanulószobai beosztásának megszervezésében.

·       Szervezi és figyelemmel kíséri a tanulószobai korrepetálások rendjét.

·       Felméri a tanulószobás tanulók étkezési igényeit, ellenőrzi az étkezés rendjét.

·       Nyilvántartja a hiányzó tanulókat.

·       A menza vezetője a felső tagozatos tanulók étkezésének megszervezéséért felelős. Ezt a munkát a tanulószoba vezetőjével összehangolva végzi.

 

  1. Figyelemmel kíséri az étkezési térítési díjak időben történő befizetését.

 

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tanítási napokon a tanórák után, a napközis foglalkozások ideje alatt látogatható iskolai könyvtár segíti.

 

1. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az intézmény dolgozói vehetik igénybe.

 

2. Táskát, kabátot a fogason kell elhelyezni.

 

3. A könyvtárban étkezni tilos!

 

4. A könyvtárban tartózkodás ideje alatt, hangos beszéddel egymás munkáját nem lehet zavarni.

 

5. A könyvtár használata ingyenes.

 

6.A könyvtári állomány nagyobbik része kölcsönözhető, vagy részben kölcsönözhető, kisebbik része csak a könyvtárban olvasható.

 

7. A könyvek kölcsönzési idejét a könyvtáros a szabályoknak megfelelően határozza meg.

                                  

8. A kölcsönzés ideje 2 hét, kétszer hosszabbítható újabb két hétre. A könyvtárból egy tanuló egyszerre maximum 3 könyvet kölcsönözhet. A visszahozott könyveket a tanulók mindig személyesen a könyvtárosnak adják vissza, hogy ő a kölcsönzés megszűnését igazolni tudja. A kölcsönzendő könyveket a tanuló szintén köteles a könyvtárosnak bemutatni. Ha a tanuló a polcról levett egy könyvet, de nem szeretné kikölcsönözni, akkor azt tegye is a helyére.

 

9.  Ha a tanuló a könyvtári könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles az okozott kárt megtéríteni.  

 

A kölcsönző tanuló, (a kölcsönző tanár is) anyagilag felel a könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért.

 

 Az elvesztett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles azonos példánnyal pótolni vagy a mindenkori beszerzési értéket kell megtéríteni. 

 

10. A tanév végén a könyvtári tartozásokat rendezni kell.

 

11.  A tanév végén, ha a tanuló a tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.

 

12.  A könyvtár mindenkori nyitva tartása a könyvtár bejárati ajtaján kerül kifüggesztésre. 

 

 

A könyvtár nyitvatartási rendje:

 

                                               Délelőtt                                  Délután          

                                hétfő:   730 – 800-ig; szünetekben          1300-1600-ig

                                kedd:   730 – 800-ig; szünetekben           1200-1600-ig

                                szerda: 730 – 800-ig; szünetekben          1300-1530-ig

                                csütörtök: 730 – 800-ig; szünetekben      1200-1600-ig

                                 péntek: : 730 – 930-ig;                            zárva

13.  A tanulói jogviszony és az alkalmazotti munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet meg.

14.  A számítógépet és azok perifériáit csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.  A számítógépeket a diákok tanítás után, szabadidejükben használhatják. A gép mellett elhelyezett füzetben (a visszakereshetőség érdekében) a tanulóknak aláírásukkal jegyezni kell mettől- meddig használták a gépet.

15.  Az informatikai eszközeinek épségére, szabályos kezelésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a mindenkori használó a kárt megtéríteni köteles.

 

16.  A tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

 

 

Számítógéppel felszerelt terem használatára

vonatkozó szabályok

 

 

1.  A számítógéppel és interaktív táblával felszerelt teremben csak az órát tartó tanár felügyelete mellett lehet tartózkodni.

 

2.  A terem ajtaját zárva kell tartani, zárás előtt áramtalanítani kell.

 

3.  A teremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megtartani.

 

4. Ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani tilos!

 

5. A számítógépeket rendeltetésszerűen kell használni.

 

6. Az elektromos hálózatba más nem odaillő berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.

 

7. Tilos a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített rendszer és más alkalmazói program paramétereit, jellemzőit megváltoztatni.

 

8.  Tilos a mások személyes adatait feltenni, munkáit elolvasni, letörölni, módosítani. Illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, a jogosultságot kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.

 

9. Bármilyen meghibásodást észlel, azonnal szólni kell a szaktanárnak.

 

10. Az Interneten csak az iskolába illő oldalakat lehet látogatni.

 

11. Tilos az Internetre személyiségi jogokat sértő adatokat feltenni.

 

12. A számítógépes hálózat szabályait mindenki köteles betartani.

 

 

 

 

Az intézmény óvó- védő előírásai

 

1.     A tanév első osztályfőnöki óráján a tanulók részére baleseti és tűzvédelmi oktatást kell tartani. Az oktatásnak ki kell terjednie a tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokra, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformák ismertetésére. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell!

 

2.     Fel kell hívni a tanulók figyelmét a baleseti veszélyekre és azok következményeire minden olyan foglalkozás előtt, amikor egészségüket, testi épségüket veszélyeztető körülmények állhatnak fenn. Pl. tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta, technika, számítástechnika, kémia, fizika, testnevelés óra, sportkör, hulladékgyűjtés stb.

 

3.     Meg kell ismertetni a tanulókkal a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, a szabályok helyes alkalmazását. Lehetőség szerint a szabályok alkalmazását ellenőrizni kell, különös tekintettel az iskolába érkezés, illetve az iskolából való távozás körülményeire.

 

4.     Meg kell teremteni a nevelés és oktatás biztonságos feltételeit. Ennek érdekében rendszeres intézményi szemlét kell tartani a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárására, illetve az okok megszüntetésére.

 

5.     Az osztályfőnöki órák keretében évente legalább két alkalommal felvilágosító oktatást kell tartani a káros szenvedélyek romboló hatásairól. Az oktatásba szükség szerint be kell vonni az egészségügyi dolgozókat, illetve a rendőri szerveket.

 

6.     Minden osztályfőnöknek feladata, hogy a veszélyeztetett gyermekeket kiszűrje és jelezze. Az osztályfőnöknek fel kell térképezni és lehetőség szerint a veszélyeztetettség okait fel kell tárni, ha szükséges külső segítséget felhasználva.

Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot kell tartani a gyermekjóléti szolgálattal, illetve egyéb intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménnyel

 

7.     Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó legfontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.

 

8.     Az intézménynek lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolaorvos, a védőnők, illetve egyéb szakemberek bevonásával a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátásban – kérés esetén – pszichológiai tanácsadásban részesüljenek (védőoltás, szemészeti, belgyógyászati szűrővizsgálat, speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozás stb.).

9.     Az iskolának olyan működési rendet kell kialakítani, mely segíti a gyermekek egészséges fejlődését:

·               felzárkóztató, tehetséggondozó munka,

·               kellő pihenőidő, tartalmas szabadidő,

·               rendszeres testmozgás.

 

10.  A rászoruló tanulók részére biztosítani kell a napközis vagy tanulószobai ellátást, illetve a rendszeres étkeztetést. Szükség esetén kedvezményes ellátásban kell részesíteni a rászorulókat.

 

11.  Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási, mentési tervvel kell rendelkeznie, melyet az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell. A kivonulási tervet minden tanteremben, a tanári szobában, valamint a folyosón ki kell függeszteni. Évente egy alkalommal kivonulási próbát kell tartani.

 

 

12. Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási alaprajznak megfelelően, lehetőleg a leggyorsabban, fegyelmezetten kell elhagyni az épületet.

 

A tanulókat az udvaron az épülettől minél távolabbra kell kísérni.

A tanulók biztonságba helyezése után, lehetőség szerint segíteni kell az oltásban és vagyonmentésben annak érdekében, hogy minél kevesebb kár keletkezzen.

A fontos dokumentumok (bizonyítványok, anyakönyvek, osztálynaplók stb.) mentéséért felelős:

·       az iskolavezetés

·       iskola titkár

 

13. A tűzoltóknak minden segítséget meg kell adni az oltás érdekében.

 

 

Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén

a pedagógus teendőinek sorrendisége

 

 

·  Elsősegélynyújtás, sérült ellátása.

·  Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) a pedagógus által.

·  Szülő értesítése.

·  Jegyzőkönyv felvétele

 

1.         A tanuló- és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

2.         A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.

3.         Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás idejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

4.         A súlyos balesetet – telefonon vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

5.         Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely:

a./ a sérült halálát (halálos az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b./ valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

c./ orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

d./ súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e./ a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

 

A tanulók körében a rendszeres egészségügyi felügyeletet a község háziorvosa, illetve a védőnő gyakorolja.

Ezek formái:

         - orvosi rendelőben történő vizsgálat

         - védőnő által az iskolában tartott tisztasági vizsgálatok

         - évente egy alkalommal fogorvosi szűrés

 

A vizsgálatok helyéről és idejéről a szülőket értesítjük.

A vizsgálatokon való részvétel nem kötelező. Amennyiben a szülő nem kívánja, hogy gyermeke a vizsgálaton részt vegyen, írásban jelzi a gyermek osztályfőnökénél.

 

 

 

Az intézmény egészségvédelmi szabályai

 

 

Az iskola működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani!

 

·               Az iskolában megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie

·               A pedagógus addig is gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.

·               Gyógyszert az iskolában a gyermeknek nem adhatunk be (kivétel: orvosi igazolás esetén, szülői engedély alapján).

·               Fertőző betegség esetén kérjük, értesítse az iskolát, hogy fokozott figyelmet fordíthassunk a fertőtlenítésre

 


 Értékelés

 1. Pedagógiai folyamatok

 

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

 

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

A fent nevezett dokumentumok koherens kialakítását az intézmény vezetése irányítja, az operatív célok eléréséhez a vezető konkrét időpontokat, határidőket és felelőseket rendel. Az éves munkatervekben nem jelenik meg a pedagógiai programból és az előző évi eredményekből kiinduló célmeghatározás. Az éves programok meghatározása konkrét, pontos. Minden feladathoz felelőst rendeltek, ami elősegíti a pedagógusok munkaterheinek egyenletes elosztását. (P.P., munkatervek, beszámolók)

 

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Figyelembe veszik a mérési, demográfiai, munkaerő-piaci mutatókat. (Interjúk. V.,SZ)

 

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Az intézményi tervek elkészítését szakmai megbeszélések és munkaközösségi tervező munka előzi meg, így a munkatársak a feladatra időben fel tudnak készülni. (beszámolók,interjúk P,V)

 

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény állandó kapcsolatot tart a fenntartóval, jogszabály szerint együttműködik vele. (beszámolók, interjú V.)

 

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az önértékelési folyamat elkezdődött. A pedagógus és szülői kérdőívek elkészültek, %-os kiértékelésük megtörtént. (Kérdőívek)

 

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal, rájuk épül. (Beszámolók, éves munkatervek, interjúk P., V.)

 

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

 

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban állnak. A PP és SZMSZ felülvizsgálata 2018-ban megtörtént. Tervezik az új NAT megjelenésével összhangban átdolgozni. ( PP., SZMSZ, Interjú V.)

 

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

A tervek a célok hatékony megvalósulását szolgálják, reálisak az intézmény adottságait tekintve megfelelőek, megvalósulásuk a beszámolókban nyomon követhető, (továbbképzési terv, beszámolók, interjú V.)

 

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

 

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A stratégiai tervek megvalósítása az aktuális tanévekre bontott. A kitűzött célok, reálisak az iskola és környezete adottságaihoz igazodnak. (éves munkatervek, beszámolók, interjúk V., SZ.)

 

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Az intézményben folyó szakmai munka jó színvonaláról az interjúk és az intézményi bejárás során győződtünk meg. Az éves tervek megvalósítása a pedagógusok és munkaközösségek bevonásával történik,a kidolgozásuk során fokozott figyelmet szentelnek a hagyományoknak kialakult értékrendeknek,szülői és tanulói igényeknek. (munkatervek, beszámolók, interjúk V., P., SZ.)

 

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

A fent említett célok határozzák meg a módszereket, eljárások alkalmazását, de fontos szerephez jutnak az egyetemes emberi értékek. (munkatervek, P.P., interjúk P., V.)

 

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az intézményi folyamatok sikerességét és hatékonyságát első sorban a személyiség –és közösségfejlesztés területén a közös kirándulások és hagyományőrző programok szolgálják, így az iskola pedagógusai és diákjai összekovácsolódnak, mint a szocializáció elsődleges színtere. a tanulási eredmények megfelelőek. (munkaterv, PP. interjúk P., V.)

 

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

 

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. (munkatervek, beszámolók)
 

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A beszámolók megállapításai nem jelennek meg a következő évi tervezésben. (beszámolók, munkatervek)

 

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Intézményi önértékelés folyamatban van. (beszámolók, interjú V.)

 

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

 

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Elfogadják, hogy minden nevelési szituáció más-más módszert igényel, különös tekintettel a nevelt és oktatott tanulók életkori sajátosságaira, acsoportbontásban való nevelésre, oktatásra, a BTM, SNI sajátosságokra. ( PP., tanmenetek, interjúk P., SZ.)

 

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A tervezés reális, követhető az intézményi körülményeknek megfelelő, megvalósítható. (munkatervek, beszámolók, interjú P.)

 

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. (helyszíni dokumentumelemzés E-KRÉTA, tanmenetek )

 

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

 

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. (Interjúk V., P.)

 

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Kiemelt szinten jelenik meg az óra –és foglalkozáslátogatás, melyet a munkaközösség-vezetők, helyettesek és a vezető végez. Fontos momentum még az új kollégák beilleszkedése, pályakezdők mentorálása és a tanügyi adminisztráció. (interjúk P., V., SZMSZ)

 

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az egyes feladatok eredményességét és hatékonyságát mérik és dokumentálják, a mutatók tükrében korrekciós munkát végeznek. Céljuk a jobb eredmények elérése. (beszámolók, kompetenciamérések, ,interjúk P., V.)

 

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Kiemelten kezelik a tanulási eredményeket, követik, összevetik az elmúlt évek eredményeivel, ill. más iskolákkal. ( interjúk P., V., kompetenciamérés)

 

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják a pedagógusok önértékelése során. ( interjú V. )

 

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

 

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik az értékelések, belső mérések és a kompetenciamérések eredményei alapján. (beszámolók, kompetenciamérések)

 

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Az intézményi önértékelést a vezetés irányítja. A folyamatban a tervbe bekerülés függvényében tervezik valamennyi kolléga részvételét. Közös elvárásokat fogalmaznak meg. ( Interjú V.)

 

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

 

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A pedagógiai programban olvasható a belső mérések módjának és eszközeinek meghatározása, az egyes munkaközösségek kitűzik az értékelési céljaikat. A mérési eredményeket nevelői értekezleten értelmezik, elemzik. (bemeneti mérés, DIFER, beszámolók)

 

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

A tanulók értékelésének alappillére az intézményi alapdokumentumokban megfogalmazott alapelvek és követelmények alapján történek. Betartják a szakvéleményekben megfogalmazott előírásokat. (P.P. interjúk P., V.)

 

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

A szülők és tanulók a nevelési-oktatási folyamat elején megkapják az e témában szükséges információkat. A szülők folyamatosan tájékozódhatnak a diákok előmeneteléről, valamint a tanulási módszerek hatékonyságáról. (interjúk P., SZ.,helyszíni dokumentumelemzés)

 

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

A visszacsatolás megtörténik,E-ellenőrző, KRÉTA, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, közös iskolai programok. (interjúk P., SZ., helyszíni dokumentumelemzés)

 

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

 

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

A mérési eredményeket, elemzik a következtetéseket levonják. (kompetenciamérés, interjúk P., V.)

 

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Évente, az év végi nevelőtestületi értekezleten a mérési eredményeket elemzik. (interjú V., beszámolók)

 

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A tervek felülvizsgálata, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók szakszerű ellátása. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A differenciálás egyéni formája csoportbontásban tanítás, jó gyakorlat, teammunka, a meglévő partnerekkel a jól működő kapcsolat megtartása, egyéb partnerek felkeresése. Körlevelek formájában a friss tudnivalók megosztása a nevelőtestülettel. (interjúk P., V.)

1. Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

Az éves munkatervekben jelenjen meg a pedagógiai programból és az előző évi eredményekből kiinduló célmeghatározás. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak aktualizálása.

 

Kiemelkedő területek:

Az éves programok meghatározása konkrét, pontos, az iskolai munkatervben meghatározott feladatokhoz, tevékenységekhez szorosan kapcsolódik a munkaközösségi tervezés. A pedagógusok munkája során a tanuló áll a középpontban: tehetséggondozás, felzárkóztatás, iskolán kívüli tevékenységek. A friss tudnivalókról azonnali tájékoztatást kapnak a pedagógusok körlevél formájában.


2. Személyiség- és közösségfejlesztés

 

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

 

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A beszámolókban, megjelölt személyiségfejlesztési feladatok illeszkednek a pedagógiai program e pontjaihoz, az itt megjelölt célokhoz, tervezéshez, szervezéshez. (P.,P, beszámolók interjú SZ.)

 

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az iskolai szervezeti kultúra, megfelelően strukturált, a kollégák támogató együttműködése a személyiségfejlesztés céljából nyomon követhető. (Beszámoló, interjú P., V., munkaterv)

 

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A sajátos nevelési igényű tanulók képességeit felmérik, a szakvélemény alapján helyben megfelelő fejlesztésben részesülnek. (beszámolók, interjú P.)

 

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

 

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed e területekre, a munkatársak közötti együttműködés nyomon követhető, tanító, osztályfőnök, fejlesztőpedagógus. (beszámolók, interjú P.)

 

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók és a velük együttnevelt-oktatott tanulók fejlesztési eredményeit az intézmény évről-évre nyomon követ, ha szükséges korrekciót hajt végre, növeli a fejlesztésre, ill. tehetséggondozásra szánt óraszámot. (interjúk P., V.)

 

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Az iskolai diagnosztikai mérések segítségével (DIFER, bemeneti mérések) a fejlesztések megvalósulása nyomon követhető, a mindennapi gyakorlatban elmondható, a tanulmányi eredmények megfelelőek. (beszámolók,interjú P.)

 

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

 

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A nevelőtestület felkészült és a megfelelő módon neveli és oktatja, fejleszti a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat. (interjú P.)

 

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A pedagógus interjúból kiderült, hogy a pedagógusok rendelkeznek információval az általuk tanított tanulók szociális helyzetéről. Az osztályfőnök, ha szükségesnek látja, családlátogatásra is elmegy. (Interjú P.)

 

2.3.9.

Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.

Az intézmény felzárkóztató foglakozást tart a rászoruló tanulóknak fejlesztő pedagógus vezetésével. Kapcsolatot tart a z iskola gyermekvédelmi felelőseivel. (Interjúk P., V.)

 

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

 

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

A 16 óráig benntartózkodás igénybe vevők száma magas, itt a tanulók elsajátíthatják az önálló tanulási stratégiákat, de az otthoni tanulást és felkészülést is nyomon követik. A szülői beszélgetésből kiderült, hogy a házi feladatot az iskolában elvégzik, ellenőrzik. (beszámolók,interjú SZ.)

 

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Biztosítanak felzárkóztató foglalkozást (tantárgyi korrepetálás), megerősítést, gyakorlást a nehézséget okozó tantárgyak esetén. A BTM, SNI tanulók egyéni fejlesztésben részesülnek, e tanulóknak különös figyelmet szentelnek. (interjúk P., V., SZ.)

 

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

Segítik az otthoni tanulást, szakszerű útmutatók segítségével. (interjúk P., V.)

 

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

 

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Kiemelt feladatként nagy hangsúlyt fektet az intézmény pedagógiai munkájában az egészséges és környezettudatos életmódra nevelésre. Mindennapi tevékenységeiben is tetten érhetőek (szelektív hulladékgyűjtés, egészséges büfé, iskolagyümölcs, iskolatej). A bejárás során meggyőződhettünk arról, hogy az iskola tornaterme teljes körű felújítás alatt áll, hamarosan elkészül. (PP, bejárás)

 

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Iskolai programokon gyakran alkalmazzák a téma elemeit. Mindennapos testnevelés keretén belül és a DSE foglalkozásain is tetten érhetők. (munkaterv, PP, interjúk P., V., SZ.)

 

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

 

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A beszámolók igazolják, hogy a pedagógiai programban leírt és a munkatervben feladatként megjelölt közösségfejlesztési feladatokat az intézmény megvalósítja. Valamennyi munkaközösség kiemelt figyelmet fordít a közösségépítő programok szervezésére mind tanórai, mind tanórán kívüli keretek között. ( PP., beszámolók, munkatervek)

 

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A diákok megismerése, egyéni képességeik feltárása megtörténik, majd az adatok alapján a tanulóközösségnek megfelelő közösségfejlesztésre törekszenek. (interjúk P., V., SZ.)

 

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

A beszámolókból nyomon követhetők az alapelvek és magvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. (beszámolók, bejárás)

 

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Az információáramlás valamennyi lehetőségét kiaknázzák, de az intézmény adottságaiból következően a személyes kapcsolatok a legjellemzőbbek. (interjúk P., V., SZ.)

 

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

 

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

A munkatervekből és a beszámolókból meggyőződhettünk, hogy az intézmény fontosnak tartja a közösségi programok szervezését és színvonalas lebonyolítását. ( Családi nap, Adventi vásár, 100 éves évforduló) (beszámolók, interjúk P., V., SZ)

 

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Sok és színes közösségi programot tervez a DÖK. (P.P., munkatervek, beszámolók, interjúk P., V.)

 

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
A szülők aktívan részt vesznek a közösségfejlesztésben. ( interjúk P., V., SZ.)
 

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Elsősorban a döntések előkészítésekben, véleménynyilvánítás, kezdeményezhetnek változást. (interjúk P., V., SZ.)

 

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülők elégedettek az iskola oktató-nevelő munkájával. (interjú SZ.)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

Az év végi tapasztalatok javaslatok beépítése a következő év munkatervébe.

 

Kiemelkedő területek:

Fontos az intézmény számára a személyiség és közösségfejlesztés. Személyre szabott nevelést és oktatást biztosít a tanulók részére, szem előtt tartja a tanulási nehézségek kezelését, a tehetségek felismerését, fejlesztését. A közösségfejlesztési tevékenységek kiemelkedőek. A hagyományápolás kiemelt feladat, amelyet a közösségépítés fontos eszközének tekintenek, a pedagógusok példát mutatnak a tanulóknak a közösségi nevelés során, melyet a gyermekközpontúság jellemez


3. Eredmények

 

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

 

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Az intézmény egyik erőssége a tanulás és tanítás eredményessége, amit a tanév végi beszámolók részletesen taglalnak (tanulmányi és magatartási eredmények). (beszámolók)

 

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A partnerek bevonásával történik a kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása, elsősorban a szülők szervezete, fenntartó, iskola alapítványa, civil szervezetek. (beszámolók, interjúk P:, V., SZ.)

 

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Stb.

Az intézményi eredményeket nyilvántartják, folyamatosan elemzik, úgymint tanév végi tanulmányi eredmények, versenyeredmények (országos, megyei, városi, iskolai szintű), továbbtanulási mutatók. (beszámolók, kompetenciamérések, interjú V.)

 

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Emelkedik, egyre jobb eredményeket érnek el. (kompetenciamérések)

 

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

 

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. (beszámolók, interjú V.)

 

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

A versenyeredményeket, továbbtanulás eredményeit dokumentálják. (beszámolók, intézményi bejárás, interjúk P., V.)

 

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Az eredmények elérése a munkatársak összefogásának köszönhető. (interjú V.)
 

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Az intézmény rendelkezik városi szintű /kiváló tanuló és pedagógus/ külső elismeréssel. (interjú V.)

 

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

 

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

A tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánossága biztosított, szakmai megbeszélések, nevelési értekezletek témája. (interjú V., intézményi bejárás)

 

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

A tantestület a kapott eredményeket elemzi, tanulságokat levonja és visszacsatol. (interjúk P., V.)

 

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

A belső és külső mérési eredményeket szándékukban áll felhasználni az önértékelési feladatok elvégzése során. (interjú V.)

 

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

 

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van a középiskolák visszajelzései alapján. (interjú V.)

 

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A tanulók további eredményeit felhasználják a pedagógiai munka fejlesztésére. (interjú V.)

3. Eredmények
A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerüljenek az intézményi önértékelés folyamatában.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a versenyeredmények megtartására és javítására. Nem csak szaktárgyi versenyeken vesznek rész az intézmény tanulói, hanem sportversenyeken is eredményesen szerepelnek. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. A partnerek bevonásával történik a kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása, elsősorban a szülők szervezete, fenntartó, iskola alapítványa, civil szervezetek.


4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

 

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

 

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Hét szakmai közösség működik saját tevékenységük irányítására. Célfeladatra alakuló munkacsoportokat hoznak létre. (SZMSZ ,interjúk P., V.)

 

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Működésüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Önálló munkaterv szerint dolgoznak. (SZMSZ, interjúk P., V., munkatervek, beszámolók)

 

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
Hatás-és jogkörük tisztázott. (SZMSZ)
 

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Éves munkaterv szerint végzik munkájukat, melynek eseményeit egyeztetik az iskolai munkaterv elkészítése előtt. A munkaközösség-vezetők a tanév végi beszámolóban részletesen ismertetik a munkaközösségek eredményeit, célkitűzéseit. (Beszámoló, interjúk P., V.)

 

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az intézmény vezetése ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Az intézmény céljait közösen fogalmazzák meg, a célhoz a feladatokat együtt jelölik ki, és valósítják meg azokat. (interjúk P., V.)

 

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Javaslatokat tesznek belső mérések szervezésére. Tanórákat látogatnak. (SZMSZ, interjúk P., V., beszámolók)

 

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

A pedagógusok együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel úgymint, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus a felmerülő problémák megoldásában. (interjúk P., V.)

 

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

 

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Szervezeti kultúra magas színvonalú: a pedagógusok egymással napi kapcsolatban állnak, szükség esetén intézményi közösség keretében működnek együtt. (beszámolók)

 

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Rendszeresen szerveznek belső továbbképzéseket, ismernek meg jó gyakorlatokat. /KRÉTA csoport, IKT fejlesztő csoport, hospitálások/ (beszámolók, interjúk P., V.)

 

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Minősítések, portfólió feltöltése. Ötletbörze, projektek. A kollégák beszámolnak a továbbképzéseikről, bemutató órát tartanak. (interjúk P., V.)

 

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

 

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Az információáramlás hagyományos és digitális formái egyaránt jellemzőek az intézményben, az intézményvezető folyamatosan tájékoztatja kollégáit a fontos tudnivalókról körlevél formájában. (interjúk P., V)

 

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Információáramlás: 1. napi szóbeli kapcsolat, 2. „ Üzenő falat” működtetnek, 3. E-mail (interjúk P., V., intézményi bejárás)

 

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Szóbeli: napi kapcsolat , hirdetés, papír alapú: „üzenőfal” közlemény, tájékoztatás, digitális: e-mail, honlap (SZMSZ, beszámolók, interjúk P., V. )

 

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Biztosított a munkatársak részére az információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés /üzenőtábla, email, napi szóbeli kapcsolat/. (interjúk P., V., intézményi bejárás)

 

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Vannak állandó értekezletek: tanév eleji. féléves, év végi. Emellett, ha kell, rendkívüli értekezlet összehívására kerül sor, melyben a résztvevők érdekeltek. Havonta nevelőtestületi értekezletet tartanak. (munkatervek, beszámolók, interjúk P., V., SZMSZ)

 

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

A munkatársak értesítése folyamatos, írásban vagy szóban történik. (interjúk P., V.)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

A belső információáramlás jó gyakorlatának megosztása más intézményekkel.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény belső kapcsolataiban megkövetelt a tisztelet és a kölcsönös megbecsülés. Munkaközösségeken alapuló támogató szervezeti struktúrát építettek ki. A munkaközösségek tervszerűen működnek. A szervezeti kultúra fejlettsége, a módszertani megújulás képessége jellemzi az intézmény pedagógusait, a belső tudásmegosztás és együttműködés fontos tényező, melynek összehangolását az intézményvezető hatékonyan végzi.


5. Az intézmény külső kapcsolatai

 

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

 

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Az azonosítás és a partnerek kijelölése megtörtént. (interjú V.)
 

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A munkatervek, beszámolók, interjúk arról tanúskodnak, hogy nem csak az intézmény vezetése, hanem pedagógusai is folyamatosan kapcsolatot tartanak fenn a partnerekkel. (interjú V., beszámolók, munkatervek)

 

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

 

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

A pedagógiai program leírja a pedagógusok és szülők közötti együttműködési formákat. Az SZMSZ szabályozza a szülők tájékoztatásának formáit, a szülői közösséggel való kapcsolattartás rendjét, az egyéb külső kapcsolatok rendszerét, a kapcsolattartás formáját, módját. (SZMSZ, P.P.)

 

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

Megtörtént a külső partnerekkel való egyeztetés. (SZMSZ, interjú V.)
 

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Szokásrend szerint történik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. (interjú V.)

 

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Az intézmény panaszkezelési gyakorlata írásban kidolgozott, megállapítható, hogy a panaszkezelés gyakorlata kialakult. (SZMSZ, interjú V.)

 

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

 

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségeinek. (SZMSZ, P.P., helyszíni dokumentumelemzés, interjú V.)

 

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Az információ átadása mindhárom módon megtörténik. (SZMSZ,interjú V.)
 

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítják és felülvizsgálják, visszacsatolják. (interjú V.)

 

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

 

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

A beszámolók és az interjú alapján a hagyományőrző tevékenységgel kapcsolatosan működnek együtt társadalmi, szakmai szervezetekkel. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Részt vesznek: tanulmányi versenyeken, sport versenyeken, rendezvényeken, módszertani megbeszéléseken, bemutató órákon, jó gyakorlatokon. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Önkormányzati és tankerületi kitüntetésekkel ismerik el az intézmény pedagógusainak kiemelkedő szakmai tevékenységét. (interjú V., P.P.)

5. Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

Az intézmény önértékelése nyomán keletkezendő elégedettségmérési eredmények kiértékelése és elemzése valamint, a szükséges következtetések levonása.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény szóban digitális vagy papíralapon tájékoztatja külső partnereit. Az intézmény a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét megtervezi, kialakítja, működteti és folyamatosan az igényeknek megfelelően fejleszti. Részt vesznek a város életében, a rendezvényeken. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezető irányításával szoros kapcsolat alakult ki a külső és belső partnerekkel egyaránt, abból a célból, hogy az intézmény pedagógiai munkájának megvalósítása magas szinten történjen.


6. A pedagógiai munka feltételei

 

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

 

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A pedagógiai program tartalmazza a kiinduló állapotot. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.(interjú V., intézményi bejárás, P.P.).

 

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Munkatervben szerepel az éves tervezés, külön intézkedési tervvel nem rendelkezik. (munkatervek, interjú V.)

 

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

 

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Írásos intézkedési tervvel nem rendelkezik az intézmény, de az igényfelmérés ezen a területen is folyamatos, melyet folyamatosan jelez a fenntartó felé. Szükség esetén alapítványi forrásból, illetve pályázatok útján szerzik be az eszközöket. (interjú V.)

 

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A tárgyi eszközök rendelkezésre állásáról a pedagógiai program és a munkatervek informálnak. (P.P., munkatervek, intézményi bejárás)

 

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

 

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Számítógéppel rendelkezik az intézmény. Lehetőségeikhez képest használják. Az intézmény a rendelkezésére álló IKT-eszközeit rendszeresen használja. A jó gyakorlatokat egymásnak átadják. (interjúk P., V., intézményi bejárás)

 

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

 

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az intézmény felméri a szükségleteket, naprakész információval rendelkezik a szükséges humánerőforrásról. (interjú V., beszámolók)

 

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A felmerülő hiányt jelzik a fenntartó felé. (beszámolók, továbbképzési terv)

 

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A szervezést, elosztást az egyenletes terhelés elve jellemzi. (tantárgyfelosztás, interjú V.)

 

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelelő az intézmény meghatározott céljaihoz. (továbbképzési terv, beszámolók)

 

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

A továbbképzési program és az éves beiskolázási tervek összeállításakor figyelembe veszik a 7 évenkénti 120 órás továbbképzési kötelezettséget, az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célokat, a közeljövő humánerőforrás változásait. (továbbképzési terv, interjú V.)

 

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. (SZMSZ, interjú V.)

 

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

 

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézményvezetés példát mutat kollégái számára a fejlesztésben, melynek aktív részese is. (P.P.,SZMSZ, interjú V.)

 

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az intézményi dokumentumok tartalma lehetővé teszi a magas színvonalú szervezeti kultúra kialakítását. Az interjúk alapján elmondható, hogy a közösség tagjai elfogadják, betartják a normákat. (P.P., SZMSZ, házirend)

 

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

A dolgozók munkáját együttműködés jellemzi. (SZMSZ, interjúk, helyszíni bejárás)

 

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Működik az intézményben a belső tudásmegosztás, napi szinten is. Az intézményvezető felveszi a kapcsolatot más, hasonló iskolákkal az együttműködés miatt. (interjúk P., V., helyszíni dokumentumelemzés)

 

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

 

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Fontosak a hagyományok az intézmény dolgozói, tanulói és a szülők számára is. (P.P., SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk P., SZ.)

 

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Gazdag, aktív partnerkapcsolat jellemzi az intézményt /önkormányzat, fenntartó, helyi civil szervezetek, szülők, helyi vállalkozások, iskola alapítványa/. (interjúk P., V., SZ., beszámolók, intézményi bejárás)

 

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

 

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak egymásnak, napi tudásmegosztás. (SZMSZ., munkatervek, beszámolók, interjúk P., V.)

 

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A feladatok kijelölése a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. (munkatervek, beszámolók, tantárgyfelosztás)

 

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. (munkatervek, beszámolók, SZMSZ)

 

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

 

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Az SZMSZ szabályozza, mely a gyakorlatban meg is valósul. (interjúk P., V., SZMSZ)

 

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

A döntés-előkészítésekbe és a fejlesztésbe való bevonásnak kialakított rendje van és dokumentációja. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

 

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Meghallgatják egymás javaslatait, ötleteit. Jó gyakorlat továbbadása, hospitálások. (interjúk P., V.)

 

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézményvezetés számít a kollégák ötleteire, melyet beépítenek a munkába. (munkatervek, beszámolók, interjú V.)

 

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Beszámolóban megjelenik belső tudásmegosztás. Intézményvezetőnek vannak külső kapcsolatai is e téren. (munkatervek, beszámolók, interjú V.)

6. A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

Nem mutatható ki fejleszthető terület.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény vezetői rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek a magas színvonalú pedagógiai munka irányításához, ellenőrzéséhez szükségesek. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer meglétéről, hiányairól pontos ismeretekkel rendelkezik az iskolavezetés, azokat folyamatosan felmérik. Az infrastruktúrában jelentkező hiányok jelzése tanév közben is folyamatos a fenntartó felé. Az iskolavezetés pályázati tevékenység és alapítványi támogatás révén is igyekszik az infrastrukturális hiányokat pótolni. Az intézményvezetés programalkotó tevékenysége meghatározóan hozzájárul a magas szintű szervezeti és tanulási kultúra megvalósításához). Kiemelkedő az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenysége.


7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

 

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

 

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény pedagógiai programja a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumoknak megfelel. (P.P., NAT, Köznev. törvény,kerettanterv)

 

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait és céljait. (P.P., interjúk P., V.)

 

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

 

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Beszámolók a fenntartó által megadott szempontok alapján készülnek, taglalják a kiemelt stratégiai célok operacionalizálását és megvalósítását. (P.P., beszámolók, interjú V.)

 

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Munkatervben megjelenik. A beszámolók a fenntartó kérése alapján készülnek. (munkatervek, beszámolók)

 

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.
A tervek nyilvánossága biztosított. (SZMSZ, P.P.)
 

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

A tervekben követhetők a feladatok, felelősök, határidők. (munkatervek)
 

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A képzési tervek elkészítése annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. (továbbképzési terv, munkatervek)

 

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. (interjúk P., V., intézményi bejárás)

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

 

Fejleszthető területek:

Nem mutatható ki fejleszthető terület.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. Az intézményi dokumentumokban, tervekben jól követhetők a pedagógiai program céljaihoz kapcsolódó feladatok, ütemezésük, a hozzájuk rendelt felelősök. A tervek nyilvánossága biztosított.